„Kizárólag a jelenlegi nyugdíjak finanszírozására használná fel a kormány a magánnyugdíjpénztárakról szóló szabályozás módosításából befolyó milliárdokat” – ezt már a törvényjavaslat tegnapi általános vitájában, az Országgyűlés előtt mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. E kijelentés annyiból nem meglepő, hogy a büdzsé évek óta közel 600 milliárd forinttal járul hozzá a nyugdíjkassza egyensúlyához, az államhoz visszatérő milliárdok „fogadása” tehát nem okozhat gondot a kabinetnek.
Köztudott, hogy a második pillér felállítása miatt az állam nagyjából évi 360 milliárd forinttal kénytelen kiegészíteni a nyugdíjalap bevételeit, a 2010-es költségvetési törvényben e soron egészen pontosan 372,4 milliárd forint szerepel. Emellett azonban a költségvetés további több mint 240 milliárd forintot utal át az idén a nyugdíjbiztosítónak annak érdekében, hogy esély legyen az egyensúly megőrzésére a jelenleg egyébként közel 10 milliárd forintos többletet mutató alapnál. Legalább ekkora – a sokszor emlegetett 360 milliárd forint feletti – összegre tehát még mindig igaz az, hogy azt a kormány a nyugdíjak finanszírozására költi.
A kabinet vissza kívánja adni az embereknek a nyugdíjakkal kapcsolatos választás szabadságát, vagyis az állami nyugdíjalaphoz történő visszatérés lehetőségét – hangsúlyozták kormányoldali megszólalók a tegnapi vitában is. Egy-egy tag visszatérése lapunk számítása szerint mintegy 875-880 ezer forintos egyszeri bevételt jelent a büdzsének. Vagyis ha a jelenlegi hárommilliós tagságnak csupán a harmada dönt a visszalépés mellett, az máris közel 900 milliárd forintot hoz az államkasszának. Ez nemcsak a nyugdíjalap helyzetét orvosolná, hanem százmilliárdok maradnának a központi költségvetés egyenlegének javítására. Már amennyiben a tagok „visszahozott” vagyona nem kerül külön egyéni számlára. E pénzek fogadására azonban jelenleg nem képes az apparátus, igaz, maga Orbán Viktor kormányfő szögezte le: dolgoznak azon, hogy az államnak fizetett járulék is saját, névre szóló számlára kerüljön a jövőben, így talán ez a megtakarítások esetében is igaz lehet.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy azok után, akik a vegyes rendszerben maradnak, az állam a jövőben nem fog járadékot utalni, „egy fillért sem”. Ez annyiból finoman szólva is érdekes bejelentés, hogy a még hatályos törvények szerint a pénztári tagok nyugdíját is javarészt – 74-75 százalékban – az állam állná, a járandóság fennmaradó negyede származik a kasszáknál lévő megtakarításokból és azok hozamából. Ez teljesen logikus is, hiszen a kasszatagok az 1998-as nyugdíjreform előtt is az állami tb-nek fizették a járulékot, az utóbbi 12 év során pedig 0,5–2 százalékkal ők is hozzájárultak a tb-kassza fenntartásához. Sőt, utánuk a munkáltató továbbra is az állami kasszának fizet havi 24 százalékos járulékot. Ehhez képest meglepő bőkezűség, hogy az állam a tb szárnyai alá visszatérőknek még az utóbbi években mint kasszatag elszenvedett veszteségeket is megtérítené, holott ezt a piaci körülmények okozták. Ráadásul a 2008-as mínuszokat tavaly szinte teljes egészében „ledolgozták” a pénztárak.
„A kormányzati tervek a tagok megtakarításait nem csupán a 14 havi tagdíj mértékével apasztják, hanem ennek a kamatos kamat típusú hozamnövekményével is, ez több évtized alatt az eredeti összeg többszörösét is kiteheti. Eközben semmit nem lehet tudni a kompenzációról” – vélekedik Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Magyarország partnere. Eközben egy MSZP-s törvénymódosítási javaslat éppen arra irányul, hogy az állam kamatostul fizesse vissza a kieső járuléköszszeget 2012-ben, míg az LMP indítványa azt célozza, hogy erre az időszakra a már említett 75 százalék helyett teljes értékű állami illesse meg az érintetteket.
Az államadósság is csökkenne
Télen és tavasszal is tértek vissza pénztári tagok az állami szisztémába, és az általuk visszahozott mintegy százmilliárd forint az állami büdzséhez került.A helyzetet bonyolítja, hogy a tagok vagyona javarészt magyar állampapírokban testesül meg, vagyis mostani visszalépésük egy kvázi államkötvény visszavásárlásnak is minősülhetne.
Ily módon több száz milliárd forinttal lehetne mérsékelni az államadósságot is.
A helyzetet bonyolítja, hogy a tagok vagyona javarészt magyar állampapírokban testesül meg, vagyis mostani visszalépésük egy kvázi államkötvény visszavásárlásnak is minősülhetne.
Ily módon több száz milliárd forinttal lehetne mérsékelni az államadósságot is. -->
