Simor megint beszólt a kormánynak

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntéssel kapcsolatos mai sajtótájékoztatóján leszögezte: az új adók begyűrűznek majd a különböző szektorokba. Példaként a kiskereskedelmi ágazatot hozta, amely szerinte mindent elkövet majd, hogy áthárítsa az adót.

Mint mondta, az szja változások élénkítik majd a háztartások fogyasztását és egyúttal a megtakarításokat is. Hogyan hatnak a kormány intézkedései a növekedésre? A konjunktúra egyrészt javulhat, másrészt a különadók rontják a befektetők biztonságérzetét, ezért csökkenti a beruházási aktivitást. Ugyanakkor a jegybank arról nem tud nyilatkozni, hogy a két tényező eredője hogyan hat majd a gazdaságra. Az intézkedések egyrészt hozzásegítik az országot a 2010-es, 2011-es hiánycél betartásához, másrészt ezzel rontják a költségvetés strukturális pozícióját. A bevételnövelő intézkedések ugyanis ideiglenesek, miközben a bevételcsökkentő tényezők állandóak. Ezért nőtt az esély arra, hogy 2012-től újabb eszközökre lesz szükség az államadósság finanszírozása érdekében.

A nemzetközi hangulat mindeközben jól alakult, ugyanakkor a Fed a monetáris politika további lazításával kapcsolatos ígéreket tett, így a tőke a fejlődő piacok felé mozdult el. Mindez jót tett Magyarország kockázati megítélésének is.

A Monetáris Tanács foglalkozott a magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedésekkel is. A magánnyugdíjpénztári- és az állami rendszer együttesen csökkentik a kockázatot és stabilabb nyugdíjakat teremte. A tőkefedezetű rendszer képes függetleníteni a nyugdíjkifizetéseket a demográfiai változásoktól, emellett jelentősen korlátozza a lehetőséget arra, hogy az állam rövid távú érdekek szerint változtasson a nyugdíjakon. Az elmúlt húsz évben ilyen intézkedéseket majdnem minden kormány tett.

Az államháztartás fenntarthatóságával kapcsoaltos kockázatok növekednek, a növekedési kilátások pedig romlanak a kormánynak a nyugdíjpénztári pénzek befagyasztásával kapcsolatos intézkedéseinek hatására. Hozzátette: a nyugdíjpénztári kifizetések visszatartásával a kormány gyakorlatilag növeli az államadósságot. Ráadásul a pénztárak voltak a hosszú lejáratú kötvények egyik legnagyobb vevői, nem véletlen, hogy az elmúlt két hétben megugrott a tíz-tizenkét éves állampapírok hozama. Hosszabb távon ugyanakkor még nem érezhetőek az intézkedés hatásai.

Ami a finanszírozhatósági kilátásokat illeti, Simor András elmondta: az ÁKK a 3 százalékos hiánycéllal tervezett, de nem számolt az Orbán-kormány intézkedéseivel. Ezért a Központnak más forrásokat is be kell vetnie, hiszen számolt azzal a 180 milliárd forintnyi állampapír kereslettel, amelyet a magánnyugdíjpénztárak biztosítottak volna. Ez a 180 milliárd forint egyébként az ÁKK éves kibocsátásának mintegy negyede, vagyis jelentős összeg.

Az MNB szerint ugyanakkor a tőkefedezeti nyugdíjrendszer nem hibátlan: csökkenteni kellene a magánnyugdíjpénztári rendszer működési költségeit és növelni a hozamokat.