Erőtlen keleti szél
Ausztria egy főre eső GDP-je 2009-ben a Nemzetközi Valutaalap szerint 46 ezer dollár volt, Németországé 41 ezer. A gazdasági különbség különösen a válságot megelőző két évben volt hatalmas. 2007-ben és 2008-ban Ausztria 3,7, illetve 2,2 százalékos növekedést produkált, Németország pedig 2,7, illetve egy százalékkal volt kénytelen beérni.
Az osztrák sikerek kulcsa elsősorban bankjainak és iparának erőteljes keleti expanziója volt. Most pedig ugyanez a probléma. Ausztria túlzottan keleti szomszédainak gazdaságára hagyatkozott, miközben a régió országai közül Horvátország és Románia az idén már a második évben ragad bele a recesszióba, amely az osztrák exportgazdaság számára súlyos következménnyel jár: kevesebbet ad el Keleten.
Az osztrák bankok azonban egyelőre makacsul kitartanak Kelet-Európa mellett. „A Kelet és Nyugat közötti konvergencia folytatódik – mondta a Handelsblattnak Herbert Stepic, a Raiffeisen Bank International igazgatója, de azt elismerte, hogy a gazdasági válság miatt az életkörülmények Kelet-Európában lassabban zárkóznak fel a nyugatihoz. Kelet-Európa gazdasága lassabban növekszik majd, mint korábban, ez hatással lesz Ausztriára is.
Azt már a gazdaságpolitika vezetői is elismerik, hogy az osztrák exportstruktúra diverzifikálására lenne szükség. Reinhold Mitterlehner gazdasági miniszter úgy fogalmazott, dolgoznak rajta. Az pedig nyilvánvaló, hogy az új exportpiacokat Ázsiában és a Közel-Keleten kell keresni, ahogyan azt Németország is tette.
De Ausztrián belül is vannak még jócskán teendők. Mint sok más országban, az osztrákoknál is az államadósság ugrásszerű növekedéséhez vezettek a konjunktúra- és banksegítő programok. Míg az államadósság 2007-ben még a GDP 59 százaléka volt, addig ez mára 70 százalék. Még szerencse, hogy a gyorsan növekvő német gazdaságból Ausztria is profitál. Ennek ellenére sok szakember az osztrák államháztartás szanálására szólítja fel a kormányt.
Igaz, a kormányzat 2011-re megszorító csomagot mutatott be, ez azonban a gazdasági szereplőket nem győzte meg. Hárommilliárd euróval javulhat az államháztartás egyenlege a következő évben. A csomag 60 százaléka valódi spórolás, a maradék 40 százalék pedig új adókból folyik be.


