Az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott – állapítja meg a Társadalomkutató Intézet (TÁRKI) 2010-ben készült tanulmánya. Mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.
A TÁRKI kutatásának megállapítása szerint a keresztmetszeti vagy éves hozamok a felosztó-kirovó nyugdíjpillérben éppúgy értelmezhetők, mint a tőkefedezeti pillérben. A tb-rendszer keresztmetszeti hozama a nyugdíjrendszer nettó kötelezettségállományának azon éves növekménye, ami mellett a rendszer hosszú távú egyensúlya megvalósul. A hosszú távú egyensúly a rendszer nettó kötelezettségállományának (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) egyenlősége a rendszer járulékvagyonával. Ezen számítás alapján világosan látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni bizonyos időszakokban, mint amelyet a magánnyugdíjpénztárak szenvedtek el a 2008-as válság kapcsán.
Az 1995-1996-os mélyponton az állami nyugdíjrendszerben összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot, amit csak a drasztikus kiigazításokkal tudott az állam ellensúlyozni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a nettó implicit nyugdíjadósság (azaz a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának) több mint felét eltüntette, és ilyen a 2009-es Bajnai csomag, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.
A keresztmetszeti hozamráta ismeretében megmondható, hogy milyen teljesítményt nyújtott a felosztó-kirovó pillér Magyarországon a rendszerváltás után, a járulékvagyon radikális csökkenése és a nyugdíjkötelezettségek növekedése idején, majd a 2000-es évek elején, amikor a két Ratkó-nemzedék (az eredeti Ratkó-generáció és a Ratkó-unokák) egyszerre volt járulékfizető.
„Az adatokat vizsgálva kiderül, hogy a felosztó-kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban” – mutatott rá a TÁRKI elemzése. A rendszert 1992-ben csak a várományok 31 százalékos leértékelésével lehetett volna stabilizálni, ami jóval meghaladja a 2008-as pénztári veszteségeket. Ezután ráadásul még további negatív hozamokat eredményező évek következtek. Az 1995-1996-os mélyponton az összegyűlt veszteség megközelítette a 40 százalékot – állapítja meg a tanulmány.
A 2010. évi költségvetésben a nyugdíjalap hiányára 694 milliárd forint az előirányzat. (Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint idén 595 milliárd forintot várnak a költségvetéstől, miközben Matolcsy György gazdasági miniszter folyamatosan 900 milliárdos lyukról beszél - A szerk.) Ebből jelenleg 360 milliárdot „lefed” a magán nyugdíjpénztári tagok 14 hónapra eltérített 8 százalékos járuléka, a maradék több mint 334 milliárd forint hiány viszont pontosan jelzi, hogy a befizetések még így sem elegendőek a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére. Ez pedig önmagától nem szűnik meg, sőt: a demográfiai helyzet romlása ennek a hiánynak a tartós növekedését jelzi előre. A magán nyugdíjpénztári – 3047 milliárd forint – teljes államosítása és annak a nyugdíjrendszer hiányának ellentételezéseként való felhasználása változatlan érteken számolva a romló demográfiai helyzet nélkül is legfeljebb 9 éven keresztül lenne képes a nyugdíjkasszából hiányzó évi 334 milliárd forintot pótolni. A tb hiánya várhatóan azonban növekedni fog, mivel a legnépesebb korosztályok, az úgynevezett Ratkó-gyerekek rövidesen nyugdíjba vonulnak, miközben az járulékfizető népesség nem nő érdemben. A visszaáramló pénztári vagyon piaci értéke pedig az állam gyors likvidálási igénye miatt várhatóan csökken. Ennek hatásaként a magánpénztári rendszer államosítása csak rövid ideig ellentételezheti a hiányt és várhatóan öt éven belül a társadalombiztosítás helyzete ismét ellehetetlenülhet. Ezt az időt tovább csökkentheti, ha kormány egyéb költségvetési célokra is fel kívánja használni az államhoz visszaáramló magánpénztári vagyont, így társadalombiztosítás komoly szerkezeti reformok nélkül néhány éven belül ismét súlyos válságba kerülhet.
Ijesztő példák az állami nyugdíjra
Horváth Krisztián, a CIB lakossági üzletágának fejlesztési igazgatója konkrét példákkal szemléltette, hogy mire számíthat az, aki csak az állami nyugdíjból akarja fedezni a munka utáni életet. A felvázolt három példánál 35 év szolgálati idővel számoltak a bank szakemberei.1. Minimálbérre bejelentett 30 éves munkavállaló (magánvállalkozó)
Nettó fizetés: 60 800 forint (hivatalosan).
2. Egy 35 éves beosztott
Nettó kereset: 185 000 forint.
Nyugdíj összege: 122 700 forint.
forrás: privatbankar.hu
„Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosszuk, és a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjunk” – vonja le a kutatás eredményei alapján a következtetést Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek, hiszen a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól, ezért a kockázatmegosztás jelenti jövő nyugdíjainak biztonságát (Friss hír, hogy Csehországban a kormány a nálunk megszüntetni kívánthoz hasonló kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert készül bevezetni. A tervek szerint 40 éves kor alatt kötelező lenne belépni a 2012-ben induló magánnyugdíjpénztári rendszerbe, a 28 százalékos nyugdíjjárulékból három évig 3, majd újabb három évig 4, 2018-tól pedig 5 százalékot fizetnének a magánkasszákba. A tagok a pénztárakban felgyülemlett összeget a 65. évüktől, fokozatosan vehetnék ki - A szerk.). A magyar kormány által választott drasztikus megoldás azonban a jövő nyugdíjainak kifizetéséért viselt kockázatot 100 százalékban a magyar államra terheli, és egyelőre egyáltalán nem garantált, hogy az átfogó reformokra váró tb-rendszer képes lesz ennek a feladatnak megfelelni.
Mai sajtótájékoztatóján a CIB Bank is jelezte , tíz múlva jócskán megbillenhet az állami nyugdíjrendszer egyensúlya. 4,3 millió járulékfizető 42%-a fizeti a járulékot után (összehasonlításképpen Szlovákiában ez a szám 14%) - ez pedig a járulékvagyonnak csak mintegy 12%-át teszi ki. Tehát 2,5 millió elégséges járulékfizetőnek kell eltartania 3 millió nyugdíjast, vagyis 1,4 eltartó jut egy eltartottra. Egy járulékfizető egy nyugdíjas havi juttatásának csak mintegy 70%-át fedezi, ha árnyaljuk a képet. Ha belegondolunk egy házaspár, melynek mindkét tagja dolgozik, képtelen a saját szüleinek nyugdíját kitermelni.
10 éven belül a rendszernek egy igen nagy sokkot is el kell tudnia viselnie, a Ratkó-korszak gyermekei ugyanis akkor lesznek majd nyugdíjasok. Összehasonlításul: míg tavaly 105 ezren lettek nyugdíjasok, egy évtized múlva 160 ezer lesz az új belépők száma - hangzott el a CIB sajtóbeszélgetésén.
A megoldási lehetőségek között van a járulékemelés, ám erről épp tegnap nyilatkozta Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára, hogy nincs a kormánynak ilyen terve. Az államtitkár a parlamentben elismerte, hogy a nyugdíjkérdés komoly problémát jelent, hiszen a csökkenő, elöregedő népesség nem tudja fenntartani a jelenlegi rendszert. A problémára három megoldás van, az első a korhatáremelés, amit a kormány nem akar. A második a magánnyugdíjrendszer kiépítése, amiben a kormány nem hisz, a harmadik meg a A kormány ez utóbbiban hisz, vagyis abban, hogy a következő években rengeteg új gyerek születik, rengeteg új munkahely teremtődik, és dübörögni fog a gazdaság.
1. Minimálbérre bejelentett 30 éves munkavállaló (magánvállalkozó)
Nettó fizetés: 60 800 forint (hivatalosan).
Nyugdíj összege: 30 800 forint.
2. Egy 35 éves beosztott
Nettó kereset: 185 000 forint.
Nyugdíj összege: 122 700 forint.
forrás: privatbankar.hu A nyugdíjrendszer éves hozamai, 1992-2008 A járulékvagyon 1992-2008 -->
