Duna-stratégia. A mai átlagkereset kétszeresének elérését és általában a Duna mentén élők életkörülményeinek látványos javítását irányozza elő a Duna-stratégia, amelyet várhatóan a jövő héten véglegesít és december 8-án mutat be az Európai Bizottság. A cél, hogy tíz év múlva senki ne kényszerüljön lakóhelye elhagyására megélhetési okokból a régióban – írja a kiszivárogtatott anyagra hivatkozva az EUobserver.
A Duna-stratégia cselekvési tervének végső verzióját éppen a magyar uniós elnökség kezdete előtt tárja a tagállamok elé a bizottság. Budapest célkitűzése, hogy a tervet a 2011 januárjában kezdődő magyar elnökség alatt fogadják el a tagországokat tömörítő tanácsban – mondta el lapunknak Barsiné Pataky Etelka, az EU Duna régió stratégiáért felelős magyar kormánybiztos.
Hazánk nagy figyelmet fordít arra, hogy a stratégiában szereplő nem uniós államokat minél intenzívebben bevonják – hangsúlyozta a kormánybiztos. Ehhez elengedhetetlenek a megfelelő projektek és természetesen az is, hogy figyelembe vegyék az érintettek javaslatait.
A magyar fél már kidolgozott olyan konstrukciókat, amelyekkel mind a 11 cselekvési területet le kívánják fedni. A cél, hogy mindegyik területen legyen magyar indíttatású vagy legalábbis magyar részvétellel lefolytatandó projekt – fogalmazott Barsiné Pataky Etelka.
A Duna*stratégiában szereplő országok egy része azok közé tartozik, amelyeket a legrosszabbul érintett a válság. Éppen ezért a magyar elnökség olyan projekteket preferál, amelyek e negatív következmények felszámolását segíthetik.
A Duna-stratégia magyar felelőse elmondta: a vízzel (áradással, aszállyal, természeti katasztrófákkal) kapcsolatos kérdések kiemelt fontosságúak Budapest számára. Romániával már megállapodtak egy esetleges együttműködésről vízügyi kérdésekben. Szintén fontos szerepet kapnának a megújuló forrásokkal foglalkozó projektek, illetve az észak–déli közlekedési és energetikai korridorok kérdése is. A kkv-k regionális piacra jutási lehetőségeinek javítása is szerepel a célkitűzések között.
Mint ismeretes, a Duna-stratégia megvalósulása érdekében új jogi eszközt nem lehet létrehozni. A stratégia inkább olyan keretet biztosít, amely elősegíti a már meglévő szabályozási területeken a regionális kooperációt. A finanszírozás tekintetében szintén nem lehet e célra új forrást bevonni, viszont az el nem költött uniós kereteket esetenként fel lehet használni a célkitűzések eléréséhez. „Ez utóbbi lehetőség kiszélesítését kívánjuk elérni hazánk uniós elnöksége alatt” – mutatott rá Barsiné Pataky Etelka.
A cselekvési terv a mobilitás, az energetika, a környezet- és katasztrófavédelem, a szociális viszonyok és a biztonság kérdéseivel foglalkozik. Közlekedési szempontból a Duna az egyik kulcsfontosságú transzeurópai folyosónak számít, a teljes hoszszán lebonyolított vízi forgalom mégsem éri el a rajnainak a 20 százalékát.
A stratégia által érintett régió egészét igen nagy különbségek jellemzik. Az elmaradott délkeleti vidékek miatt a Duna régióban az uniós átlag alatt van a felsőfokú végzettségűek aránya, és sok jól képzett szakember dönt szülőhelye elhagyása mellett a jobb megélhetés reményében.
Problémák és megoldások 2020-ra
Mobilitás: a Dunát évi 300 napon keresztül hajózhatóvá kívánják tenni, a rajta lebonyolított teherfogalmat pedig 20 százalékkal növelnékEnergia: a megújuló források arányát 20 százalékponttal növelnék, az üvegházhatású gázok kibocsátást pedig 20 százalékkal csökkentenék 1990-hez képest
Turizmus: 50 százalékkal növelnék a régión kívülről érkező turisták számát, a Duna hosszának 80 százalékát fürdésre alkalmassá tennék
Környezet: az áradások mennyiségét 25 százalékkal mérsékelnék
Szociális ügyek: el szeretnék érni, hogy a 30–34 év közötti lakosság harmadának legyen felsőfokú végzettsége, és hogy a régiós átlagkeresetek kétszeresükre növekedjenek 2010-hez képest
Energia: a megújuló források arányát 20 százalékponttal növelnék, az üvegházhatású gázok kibocsátást pedig 20 százalékkal csökkentenék 1990-hez képest
Turizmus: 50 százalékkal növelnék a régión kívülről érkező turisták számát, a Duna hosszának 80 százalékát fürdésre alkalmassá tennék
Környezet: az áradások mennyiségét 25 százalékkal mérsékelnék
Szociális ügyek: el szeretnék érni, hogy a 30–34 év közötti lakosság harmadának legyen felsőfokú végzettsége, és hogy a régiós átlagkeresetek kétszeresükre növekedjenek 2010-hez képest
Az érintett országok Németország
Ausztria
Magyarország
Csehország
Szlovákia
Ukrajna
Románia
Moldova
Szlovénia
Horvátország
Szerbia
Bosznia-Hercegovina
Montenegró
Bulgária -->
