Nyugdíjügyben ellentmond a szaktárca tanulmánya a kormánynak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tanulmány szerint a magán-nyugdíjpénztári szektor működésének tizenkét teljes éve alatt elért éves átlagos reálhozam 0,73 százalék volt. A nyugdíjpénztári szektor eddigi hozamteljesítménye elmaradt a várakozásoktól, a rendszer bevezetése óta a vagyonkezelési díjaktól megtisztított, éves átlagos reálhozam alig haladta meg az infláció mértékét.
Mekkora hozamot ért el az Ön pénztára? A nyugdíjkasszák teljesítményét itt megtekintheti!
A kormány által kifogásolt pénztári költségek magas aránya, erre vonatkozólag 2007-ben született meg a szabályozás, mely a 2007-ben tapasztalt 6 százalékról 2010-re a működési költségek 4,5 százalékra való csökkentését írta elő. A vagyonkezelési díjak terén is maximalizálás mellett döntött a kormány. 2007-ben nem haladhatta meg a saját kezelésű vagyon 0,9 százalékát, 2008-2010 között 0,8 százalékot, 2014-re pedig fokozatosan 0,4 százalékra kell csökkenteni ezt az arányt.
A magán-nyugdíjpénztári hozamok tekintetében a gazdasági világválság 2008 utolsó negyedévében érte el a mélypontját Magyarországon. 2008-ban a hazai pénztári szektor -20 százalékos nettó átlaghozamot és -24,6 százalékos átlagos reálhozamot teljesített.
A válság 2008 negyedik negyedévében okozta a legnagyobb hozamveszteségeket a magán-nyugdíjpénztártagok számára. A magánnyugdíjpénztári klasszikus portfólió 2009 harmadik negyedévben már 8,42%, a kiegyensúlyozott portfólió 11,7%, míg a növekedési portfólió 14,21 %-os átlaghozamot ért el. 2009-ben összességében azonban a pénztárak átlagos reálhozama elérte a 18,81 százalékot.
A 2002-2007-ig terjedő időszakban minden évben 30-40 százalékkal nőtt a pénztárak vagyona. A 2008-as világválságnak köszönhetően 2007-ről 2008-ra szinte változatlan marad a magán-nyugdíjpénztárak vagyona, 2009 év végére azonban 34,28 százalékkal 2649 milliárd forintra nőtt. 2010 második negyedévének végén 2841 milliárd forintot tett ki a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának piaci értéke.
Benchmark-összevetés
A tanulmányíró Nagy Viktória megvizsgálta azt is, hogyan alakult volna a magánnyugdíjpénztári tagok vagyonának hozama, ha a teljes vagyont állampapírba fektették volna a kezdetektől, azaz 1998-tól. Ezen becsléshez a Max Composite indexet használtuk, amely a MAX index és az RMAX indexek piaci súlyok alapján kialakított átlaga. A MAX Composite index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő Magyar Államkötvényeket és Diszkont Kincstárjegyeket, így az állampapír-piac egészét jellemző mutató. Az elvégzett számítások alapján elmondható, hogy ha az magánnyugdíjpénztári tagok állampapírban tartották volna a nyugdíj-megtakarításaikat ez idő alatt, akkor 3% körüli éves átlagos reálhozamot érhettek volna el.
Költségek
A nyugdíjpénztáraknak a jogszabályban foglalt előírások értelmében 2007-től a befizetések 94%-át kellett jóváírniuk tagjaik egyéni számláján (fedezeti tartalékként), azaz a működési célú levonások nem haladhatták meg a befizetések 6%-át. A fedezeti tartalék javára 2008. évben már a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 94,5%-át, 2009-tól pedig 95,5%-át köteles jóváírni. (Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.) A kormány a vagyonkezelési díjak maximalizálásáról is határozott: amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2007-ben nem haladhatta meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,9%-át, 2008-2010 között 0,8%-át, 2011-ben 0,7%-át, 2012-ben 0,6%-át, 2013-ban 0,5%-át, 2014-től 0,4%-át.
A tanulmány összeveti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kezelési költségeivel is a pénztárak díjait. A tagdíjbefizetésarányos működési költség és a vagyonarányos vagyonkezelési díj mintegy 5,5 százalékra csökkent a tavalyi évre, ám az állami rendszer költségei ennél jóval alacsonyabbak: valamivel 2% felett alakultak.
Részben az indokolatlanul magas működési költségekkel és vagyonkezelési díjakkal magyarázható a magyar magánnyugdíjpénztári szektor gyenge teljesítménye - állapítja meg a tanulmány mindenfajta részletezés vagy indoklás nélkül.
Makrogazdasági hatások - államháztartási hiány, álllamadósság
A tanulmányban arra is található számítás, hogy mennyivel lett volna kevesebb a magyar államháztartási hiány 2005 után, ha a magánnyugdíjpénztári befizetések is az állami kasszába folytak volna be és semmilyen korrekciót nem alkalmazhattunk volna. Az ábra 2010-re becslést tartalmaz: 370 mrd Ft-os magánnyugdíjpénztári befizetéssel, 1 094 mrd Ft-os államháztartási hiánnyal és 26 754 mrd Ft-os GDP-vel számolva (Európai Bizottság).
Ebből az derül ki, hogy a GDP-arányos hiány 2008 óta a maastrichti 3% alatt alakulhatott volna (2008: 2,15% + 1,68% - mnyp-vel; 2009: 2,79% + 1,26%; 2010: 2,71% + 1,38%). Ha a kamatkiadások miatt többletköltséget is beleszámítjuk, akkor még szebb lenne a helyzet.
Az államadósság is sokkal kisebb lenne, a tanulmány szerint ha csak az állampapírok kerülnének az államhoz, az már önmagában a GDP 4-5 százalékával csökkentené, míg a teljes nyugdíjpénztári vagyon 2005-2010 között 5-11 százalékkal mérsékelte volna az adósságot.
A portfoliókra vonatkozó szabályozások
- Klasszikus portfólióra vonatkozó elvárások, előírások:A magánnyugdíjpénztárak a klasszikus portfólió vagyonának 5 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg.
- Kiegyensúlyozott portfólióra vonatkozó elvárások, előírások:
A magánnyugdíjpénztárak a kiegyensúlyozott portfólió vagyonának 20 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát el kell érnie.
- Növekedési portfólióra vonatkozó elvárások, előírások:
A magánnyugdíjpénztárak a növekedési portfólió vagyonának 35 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia.
A magánnyugdíjpénztárak a klasszikus portfólió vagyonának 5 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg.
- Kiegyensúlyozott portfólióra vonatkozó elvárások, előírások:
A magánnyugdíjpénztárak a kiegyensúlyozott portfólió vagyonának 20 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát el kell érnie.
- Növekedési portfólióra vonatkozó elvárások, előírások:
A magánnyugdíjpénztárak a növekedési portfólió vagyonának 35 százalékát tarthatják nem forintban nyilvántartott eszközökben. A portfólióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia. Magán-nyugdíjpénztárak portfóliójának összetétele – Forrás: PSZÁF Magán-nyugdíjpénztári portfóliók negyedéves hozamai – Forrás: Stabilitás Pénztárszövetség A nyugdíjpénztári szektor hozamteljesítménye – Forrás: PSZÁF -->
