Szerkezeti reformok 2011 után
Három százalékot meghaladó éves növekedési ütemmel 2014–15-re 70 százalék alá kerülhet az államadósság GDP-arányos mértéke – fogalmazott tegnap a T. Ház előtt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a 2011. évi költségvetés általános vitájának kezdetén tartott felszólalásában úgy vélekedett: ez a költségvetés az adósságcsapdából való szabadulás első lépése. Ennek alátámasztására hangsúlyozta: jelenleg minden magyar állampolgár fejenként kétmillió forintos adósságterhet cipel a hátán, az adósságkezelés pedig évente mintegy 1200 milliárd forintot emészt fel. A jövő évi költségvetés a GDP arányában 0,8 százalékos többletet mutatna adósságszolgálati kiadások nélkül – húzta alá a kormányfő.
Ahhoz, hogy az alacsony hiány a jövőben is megmaradjon vagy a költségvetés többletet generáljon, 2011 után szerkezeti reformok során kell végrehajtani az egészségügy, az önkormányzatok, a közlekedés és a nyugdíj-finanszírozás terén – szögezte le a kormányfő. Hozzátette: „Új ösvényen kell előrehaladni, és teljes megújulásra van szükség ahhoz, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtsünk.” Rámutatott arra is, hogy Európában is megújulási verseny zajlik, hazánknak tehát ebből a versenyből kell győztesen kikerülni.
A munkahelyteremtés Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéjában is fontos szerepet töltött be. A jövő évi büdzsé kapcsán a tárcavezető leszögezte: a költségvetés három pillére a munkahelyteremtés, a pénzügyi egyensúly megőrzése, valamint a növekedés beindítása. Ehhez adóreformra, valamint széles körű szerkezeti reformokra van szükség – tette hozzá Matolcsy.
Az államadósság kapcsán a szintén az általános vita elején felszólaló Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke rámutatott: nominálisan jövőre is emelkedik valamelyest az államadósság mértéke, és eléri a 20 800 milliárd forintot. Mivel azonban a büdzsében 3 százalékos GDP-bővülési ütem szerepel, a bruttó hazai termék arányában ténylegesen csökken az adósságmutató. Ilyenre az utóbbi nyolc év során nem volt példa – tette hozzá Domokos László. Az ÁSZ-elnök felszólalásában jelezte: a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyát a pénztártagok visszalépése teremti meg, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig nagyjából megegyezik az ideivel.
Költségvetési ügyekben a kormányzás hitelességét hosszabb távon kell felépíteni és megőrizni: szűk értelemben véve a jövő évi büdzsé megfelel a fiskális elvárásoknak, ám tágabb értelemben túl ambiciózusnak tűnnek a foglalkoztatással és gazdasági bővüléssel kapcsolatos tervek – véli Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. Felszólalásában emlékeztetett: a hosszabb távú költségvetési kitekintés szerint a különadók 2013-ban is megmaradnak, igaz, a jelenlegihez képest alacsonyabb mértékben. Tény ugyanakkor, hogy az előző évekhez képest sokkal kisebbek a kockázatok – tette hozzá.
Egyelőre kivár a piac
Ismét csak ígéretet kaptak a befektetők, de már legalább valamilyen időpontot is rendelt ehhez a kormány – vélekedik a legújabb bejelentésekről Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője.Jó lett volna már konkrétumokat is hallani, ugyanakkor a piacok nem igazán reagáltak negatívan sem a fejleményekre, kivárnak az érintettek – mondta el lapunknak a szakértő. Eddig is úgy vélekedtek a legtöbben, hogy a jövő évi hiánycél tartható lesz, finanszírozási gondok is legkorábban 2012-ben jelentkezhetnek, addig nincs nagyobb lejárat a magyar adósságban.
A 70 százalékos adósságráta eléréséhez viszont nemcsak a külső körülményeknek kellene kedvezően alakulni, de a teljes magánnyugdíjvagyon bevonását is feltételezi.
Segíthet még a forinterősödés is, mivel a devizaadósság így hazai fizetőeszközben mérve kisebbé válna. Itt azonban már erőteljesen függünk a külső körülményektől, most például az Írországot és Portugáliát övező aggodalmaktól – tette hozzá a közgazdász. BD
Jó lett volna már konkrétumokat is hallani, ugyanakkor a piacok nem igazán reagáltak negatívan sem a fejleményekre, kivárnak az érintettek – mondta el lapunknak a szakértő. Eddig is úgy vélekedtek a legtöbben, hogy a jövő évi hiánycél tartható lesz, finanszírozási gondok is legkorábban 2012-ben jelentkezhetnek, addig nincs nagyobb lejárat a magyar adósságban.
A 70 százalékos adósságráta eléréséhez viszont nemcsak a külső körülményeknek kellene kedvezően alakulni, de a teljes magánnyugdíjvagyon bevonását is feltételezi.
Segíthet még a forinterősödés is, mivel a devizaadósság így hazai fizetőeszközben mérve kisebbé válna. Itt azonban már erőteljesen függünk a külső körülményektől, most például az Írországot és Portugáliát övező aggodalmaktól – tette hozzá a közgazdász. BD
-->
