BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szerbia, a 800 milliós piac

Óriási lehetőség a magyar vállalkozásoknak a harmadik országokba való eljutás

A délkelet-európai régióban a magyar–szerb gazdasági együttműködésben vannak a legnagyobb tartalékok – hangoztatta a múlt pénteken szerbiai villámlátogatást tett Orbán Viktor magyar kormányfő. Ez – derült ki a korábban megtartott kétoldalú gazdasági vegyes bizottsági ülésen részt vett Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár szavaiból – érvényes mind a tőkebefektetésekre, mind a kereskedelemre. Ez utóbbi kapcsán lapunknak a nemzetgazdasági tárca szakállamtitkára többek között arról beszélt, hogy kifejezetten ésszerű kihasználni Szerbia uniós csatlakozása előtt azokat a lehetőségeket, amelyeket déli szomszédunk szabad kereskedelmi megállapodásai kínálnak a magyar cégeknek többek között az orosz piacon is. „Elmondtam ezt szerb tárgyalófeleimnek is, miként azt is, hogy ugyan ezeket a harmadik országokkal kötött szabad kereskedelmi megállapodásokat Belgrádnak fel kell majd mondania az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatában, ám ha addig sikerül közösen bevezetni ezekre a piacokra magyar cégeket, termékeket, az hosszú távon is hasznos lehet mind Szerbia, mind pedig Magyarország számára” – tette hozzá.

Ezt egyébként a magyar vállalkozások – köztük kicsik és közepesek egyaránt – sora ismerte már fel, s igyekszik kihasználni a harmadik piacokra jutás lehetőségét Szerbiában alapított cégeken keresztül. Nem véletlen, hogy szomszédunknál – az ITD Hungary adatai szerint – már több mint négyszáz magyar érdekeltségű vegyes vállalat működik. Ezek zöme kis és közepes cég, amellett, hogy számos regionális magyar nagyvállalat is jelen van már befektetéssel, olyanok, mint az OTP Bank, a Mol, a Betonút, a Masterplast Group, a Conti Tech Rubber vagy éppen a Fornetti.

A kereskedelem a válságot megelőzően is igen dinamikusan fejlődött, s bár a krízis nyomán komoly visszaesést regisztráltak mind az oda irányuló kivitelünkben, mind pedig – habár kisebbet – az onnan származó importunkban, ez év első nyolc hónapjában már közel 30 százalékkal ismét nőtt a Szerbiába irányuló export. Az ITD Hungary szakértői által készített elemzés szerint a magyar kivitel szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok a következők: kőolaj- és fémipari termékek, gépjárművek, ipari gépek és berendezések, háztartási elektronikai készülékek, gyógyszerek, növényvédő szerek, műanyag-, vegy-, papír- és gumiipari termékek.

A tőkebefektetők számára pedig nem csak a zöldmezős beruházásokban rejlik lehetőség, a privatizáció keretében értékesítendő vagyonból is lehet még szemezgetni. Három megoldás létezik egyébként erre: a tenderen történő eladás, az aukciós eljárás és részvénycsomagok értékesítése a Szerb Részvényalapon keresztül. Szerbiában magyar befektetői szempontból kiemelt jelentőségűek az alábbi ágazatok: mezőgazdaság, élelmiszer-, építő-, gyógyszeripar, energetika és bányászat, ICT, bőr-, textilipar, turizmus, azon belül gyógyfürdőturizmus, elektronika és faipar. A befektetők aktuális

információkat kérhetnek a szerb nonprofit befektetésösztönző állami szervezettől, a SIEPA-tól (Serbia Investment and Export Promotion Agency) és a Szerb Privatizációs Ügynökségtől (Agencija za Privatizaciju, http://www.priv.rs). A befektetések formája egyébként lehet készpénz, értékpapír, apport, vagyoni eszköz, szolgáltatás. Értékének nincs államilag limitált felső határa.


ÚTON A TAGSÁG FELÉ

Mindenesetre a hetekben az Európai Bizottság által kiadott bővítési jelentésből többnyire pozitív fejleményeket lehet kiolvasni, ráadásul a múlt héten Szerbia újabb lépést tett az EU-tagság felé, amikor Stefan Füle bővítési biztos átadott egy az ország felkészültségét vizsgáló terjedelmes kérdőívet Belgrádnak. Az EurActiv Szerbia-jelentése szerint 33 szakpolitikai területet fed le, s összesen 2483 kérdésből áll a kérdőív, amelynek kitöltését 2011. január végére vállalta Szerbia. Mirko Cvetkovic szerb miniszterelnök rámutatott, szeretnék minél hamarabb sínre tenni az EU-csatlakozást. „A kormány célja, hogy 2011 végére tagjelölti státust szerezzen, és legyen kitűzve a tárgyalások megkezdésének időpontja” – jelentette ki.

Szerbiát Brüsszel egyébként a potenciális tagjelölt országok közé sorolja. Belgrád tavaly nyújtotta be kérelmét, s ez év október 25-én az Általános Ügyek Tanácsa továbbította azt a bizottsághoz, amely megkezdi véleményének kidolgozását.

Magyarország mint az EU következő soros elnöke már többször jelezte: támogatja a nyugat-balkáni országok csatlakozását, és kész Szerbiával megkezdeni a tárgyalásokat, amilyen hamar csak lehet.

Befektetésösztönzési lehetőségek

I. Pénzügyi támogatások

- Gyártás: 2000–5000 euró között új munkahely teremtése esetén

- Szolgáltatás: 2000–10 000 euró között új munkahely teremtése esetén

- K+f: 5000–10 000 euró között új munkahely teremtése esetén

II. Adókedvezmények

- A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség

- Vállalati nyereségadó-jóváírás maximum a befektetett tőke 80%-áig

- Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül

- Az állóeszközök gyorsított amortizációja

- Ötéves vállalati nyereségadó-kedvezmény koncessziók esetén

- Harminc év alatti és 45 év feletti alkalmazottak jövedelemadó-kedvezménye

-n Harminc év alatti és 45 év feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése

- Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50%-áig

III. Más támogatási formák

- A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja

Megjegyzés: a kedvezmények mértéke változhat, ezzel kapcsolatban mindig a SIEPA aktuális információi az irányadók (http://www.siepa.gov.rs/site/en/home/)

Forrás: www.itd.hu

- Gyártás: 2000–5000 euró között új munkahely teremtése esetén

- Szolgáltatás: 2000–10 000 euró között új munkahely teremtése esetén

- K+f: 5000–10 000 euró között új munkahely teremtése esetén

II. Adókedvezmények

- A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség

- Vállalati nyereségadó-jóváírás maximum a befektetett tőke 80%-áig

- Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül

- Az állóeszközök gyorsított amortizációja

- Ötéves vállalati nyereségadó-kedvezmény koncessziók esetén

- Harminc év alatti és 45 év feletti alkalmazottak jövedelemadó-kedvezménye

-n Harminc év alatti és 45 év feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése

- Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50%-áig

III. Más támogatási formák

- A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja

Megjegyzés: a kedvezmények mértéke változhat, ezzel kapcsolatban mindig a SIEPA aktuális információi az irányadók (http://www.siepa.gov.rs/site/en/home/)

Forrás: www.itd.hu-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.