Orbán Viktor január közepén a Wall Street Journalnak és a Dow Jones hírügynökségnek adott interjújában már jelezte, hogy kormánya februárban olyan intézkedéssorozatot jelent be, amely csökkenti a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek támogatását és a gyógyszerek állami támogatását. A kormány reformcsomagjára már régóta vár a piac; az előrejelzések szerint a részleteket február közepén hozza nyilvánosságra a kabinet.
A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata mellett a szociális oldalon a legnagyobb változtatás a tételes egészségügyi hozzájárulás ismételt bevezetése jelentheti.
Az úgynevezett tételes egészségügyi hozzájárulást – a fix összegű 1950 forintot – a kifizetők, munkáltatók, foglalkoztatók már hosszú évek óta, konkrétan 1999 óta fizetik az 1998. évi LXVI. törvényben előírt szabályok szerint. Már bevezetésekor megígérték, hogy megszűntetik, mégis 13 évig sarcoltáka a munkáltatókat. A bevezetéskor havi 3600 forint volt, majd emelkedett az összeg, 2002-ben egészen 4500 forintra emelkedett.
Végül 2005. november 1-től csökkent 1950 forintra. A tételes eho-t a munkaadónak kellett fizetnie. A Bajnai-kormány 2009-ben a munkáltatói járulék csökkentésével megszüntette ezt a járulékterhet is. Tavaly már nem kellett tételes ehót fizetni.
A Bajnai-kormány meghagyta az úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelyet a potyautasok és a nyugdíjas vállalkozók számára találtak ki. Azok, akik nem alanyi jogon biztosítottak, tehát nem állnak munkaviszonyban, tanulók, vagy nem részesülnek valamilyen gyermeket érintő szociális juttatásban (gyes, gyed) úgynevezett egészségügyi szolgáltatás járulékot kell fizetniük. Ennek mértéke idén a havi 4950-ről 5100 forintra emelkedett. Ezt a járulékot kell fizetni fizetés nélküli szabadág alatt is. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mellé jönne ismét a sima eho.
A tételes eho mellett a bruttó fizetéseket 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli, amelynek változtatásáról egyelőre nem esett szó.
Ugyan a tételes társadalombiztosítási adóztatás nem újdonság az Európai Unióban, hiszen más tagállamok is szívesen alkalmazzák ezt a módot. Hazánkban azonban túl alacsony a mértéke ahhoz, hogy komoly bevételt generáljon, s maga az ehó rendszere túlságosan elaprózott. Az ehóból évente nagyjából 50 milliárd forint folyt be az államkasszába, amely állami bevételnek kevés, a magánszemélyek hozzájárulását tekintve egy 10 milliós országban viszont sok.
Torma Levente, az RSM DTM adótanácsadó partnere szerint az ehó esetleges bevezetése plusz adminisztrációt és bonyolítást jelent az egyébként is sokrétű magyar adórendszerben. Ugyanakkor fix, előre kalkulálható bevételt jelent a költségvetésben. A szakember viszont úgy tudja, hogy egyelőre nincsen kidolgozott koncepció az adórendszert érintő változtatásokról.
