Törésvonal az EU-csúcson
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Financial Times értesülése szerint a 27 EU-tagállam több mint felének vezetője kelt ki a széles körű gazdaságpolitikai együttműködés bevezetését célzó tervezet ellen. Érthető a tagországok reakciója, hiszen a német kancellár és a francia elnök olyan tagállami hatáskörbe tartozó, tabunak számító kérdésekben, mint a nyugdíj, az adózás vagy a bérezés szeretne közös politikát folytatni az eurózónán belül.
A belga kormányfő például leszögezte: egyáltalán nem tetszenek neki az eurózóna két legnagyobb gazdasága által kidolgozott ötletek. Belgium ugyanis az euróövezet azon néhány országa közé tartozik, amely inflációkövető béremelési rendszert követ, a hat pontból álló német–francia javaslat egyike pedig betiltaná ennek alkalmazását az eurózónán belül. „Nem fogjuk hagyni szociális modellünk lebontását” – fakadt ki Yves Leterme. Ausztria kancellára pedig a közös nyugdíjkorhatár bevezetésére vonatkozó javaslatot sérelmezte.
„Az euróövezet mostani válsága kapcsán Berlin álláspontja az, hogy csakis az előremenekülés, az integráció mélyítése mentheti meg a közös európai valutát” – mondta el lapunknak Gerőcs Tamás, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. A monetáris unió bevezetésével túlszaladt az európai integráció, mi-után az eurózóna megteremtésének feltételei, a valódi közös piac nem voltak meg. Berlin most ezeket próbálja megteremteni a föderalizmus irányába mutató javaslataival – fejtette ki az elemző.
A német–francia javaslat értelmében a valutaunióban bevezetendő gazdaságpolitikai együttműködésben az eurózónán kívüli EU-tagállamok is részt vehetnek. Ezzel kapcsolatban a magyar kormányfő a csúcs másnapján úgy fogalmazott: kizárt, hogy az adórendszer összehangolásához csatlakozna Magyarország. Orbán Viktor szerint az adórendszerek harmonizálásával elveszne az ország versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.
A tagországok széles körű ellenkezését látva Berlin és Párizs úgy döntött, hogy a részletek megvitatására nem is tesznek le konkrét javaslatot az asztalra, hanem felkérik Herman Van Rompuyt, az Európai Tanács elnökét, hogy a tagországok véleményét szondázza, kialakítható-e kompromiszszum a kérdésben. Az elfogadott menetrend szerint a valutaunió 17 tagországa március elején külön eurócsúcsot tart a javaslatok megvitatására, majd a március végi EU-csúcson megpróbálják tető alá hozni a megállapodást a német–francia javaslatokról.
Berlin a széles körű gazdaságpolitikai együttműködést szabta feltételéül annak, hogy hozzájáruljon a bajba került eurózónatagok kisegítésére felállított Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megerősítéséhez. „A már kötvényeket is kibocsátó EFSF létrehozásával valójában kockázatközösség alakult ki az eurózóna országai között, így a mostani német versenyképességi javaslat arról is szól, hogy milyen politikai feltételekkel vállalja Berlin az eladósodott országok megmentését” – mondta Gerőcs Tamás.
A csúcstalálkozót eredetileg az energiaügyek aktuális kérdéseinek megvitatására hívták össze. E tekintetben a tagállamok állam- és kormányfői leszögezték, hogy 2014-re meg kell teremteni az egységes európai gáz- és árampiacot. Emellett kimondták, hogy 2015 után már nem lehet olyan tagállam, amely ne lenne összekapcsolva az európai gáz- és villanyhálózatokkal, és emiatt veszélybe kerülhetne az energiaellátása.
Orbán Viktor az energiapolitikai döntéseket áttörésnek és nagy magyar sikernek nevezte. A kormányfő elmondta: Magyarországnak néhány éven belül energiaellátási szempontból összeköttetése lesz a Balti-, a Fekete-tengerhez és az Adriához, valamint Szlovénián keresztül az olasz, illetve az észak-afrikai gázpiacokhoz.
Az energiapolitika külső dimenziója terén a csúcs úgy határozott, hogy a tagországoknak 2012. január 1-jétől tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot az EU-n kívüli országgal kötött új, illetve érvényben lévő kétoldalú energiaegyezményeikről. Brüsszel pedig az üzletileg érzékeny információk kivételével ezekről a megállapodásokról tájékoztatja a többi tagállamot.
A versenyképességi paktum hat pontja
1. az inflációkövető béremelések rendszerének megszüntetése2. a diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése
3. a társasági adó mértékének harmonizálása
4. a nyugdíjkorhatár egységesítése
5. adósságkorlát alkotmányban történő rögzítése
6. nemzeti válságkezelési rendszerek bevezetése a bankokra vonatkozóan
2. a diplomák és a szakképesítések kölcsönös elismerése
3. a társasági adó mértékének harmonizálása
4. a nyugdíjkorhatár egységesítése
5. adósságkorlát alkotmányban történő rögzítése
6. nemzeti válságkezelési rendszerek bevezetése a bankokra vonatkozóan -->
