Vannak kecsegtető ágazatok - tízes toplistán a magyar befektetők

Habár a Szófia által a napokban bejelentett újabb privatizációs csomagból a magyar befektetők vélhetően nemigen fognak szemezgetni, egyéb tőkekihelyezési lehetőségek adódhatnak Bulgáriában. Ám alaposan meg kell nézni, hogy milyen területen s miként fog egy-egy magyar cég ottani projektbe. Ez a véleménye azoknak az üzletembereknek, akik napi gyakorlatból ismerik Bulgáriát. Jelenleg mintegy 1,2-1,3 milliárd euró magyar működő tőke van Bulgáriában. Mind az üzleti tanácsadással foglalkozó Cserepes István, a Magyar–Bolgár Gazdasági Kamara alelnöke, mind pedig Cserfalvi Péter, a Bolgár–Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, az MKB Unionbank ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy mindenképpen érdemes megpróbálni helyi kapcsolatokra építve lépni.

Szimeon Djankov pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a minap jelentette be, hogy újabb privatizációs csomagot hirdetnek meg az idén. Az év végéig lezárnák a Bulgartabak Holding, a nehézgépgyártással foglalkozó Vazovszki Masinosztroitelni Zavodi, az építőipari Montazsi, illetve Promisleno Sztroitelsztvo Holding, továbbá a Burgasz és Szvilengrad melletti vámmentes mezőgazdasági övezetek, valamint az ERP áramelosztó szövetkezet magánosítását. A tervek között további tíz olyan vállalat is szerepel, melyekben az állami részesedés meghaladja az 50 százalékot, és 30 olyan cég került a listára, amelyekben az állam kisebbségi tőketulajdonos. Az nem világos, pályáztatás útján, a bolgár tőzsdén keresztül vagy egyéb módon történik-e majd az értékesítés – mutat rá a kitekinto.hu. Tavaly a privatizációból származó nettó bevétel nem haladta meg a 3 ezer (!) levát sem.

A magyarok számára nem túlságosan vonzók a meghirdetett cégek, sem a profiljuk, sem pedig a méretük miatt – mondta el a Világgazdaságnak Cserfalvi Péter. Cserepes István arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig nemigen vettek részt magyarok bulgáriai magánosításban, de akkor lehetne esélyük, ha előbb ott céget alapítanak, s azon keresztül indulnának a tenderen.

Mindketten úgy látják azonban, hogy inkább zöldmezős beruházással érdemes a magyaroknak próbálkozniuk. Egyetértenek abban is, hogy a klíma befektetőbarát Bulgáriában – legalábbis ami az adók és járulékok szintjét, a befektetésösztönzési rendszert illeti. Cserepes példaként említi a 10 százalékos nyereségadót, illetve a 20 százalékos általános forgalmi adót, valamint a munkaerő költségét. Ez utóbbi kapcsán emlékeztet arra, hogy a bérekre jelenleg 28,5 százaléknyi összteher rakódik, ez 60:40 százalékban oszlik meg a munkaadó és a munkavállaló között. 2009-ben még 32,5, tavaly pedig 30,5 százalékos volt ez az összteher, azaz a tendencia csökkenő – tette hozzá.

Bár névlegesen, a szabályozottság szintjén valóban üzlet- és befektetésbarát a klíma Bulgáriában, ám adódnak problémák is – erre már Cserfalvi Péter hívta fel a figyelmet. Számos formális és informális helyi szokás, szabvány, furcsa jogszabály hátráltatja a befektetőket nemzetiségtől függetlenül. Példaként említette azt a nagy harcok által végül a közelmúltban megszüntetett szabályt, amely eddig lehetővé tette a csődeljárás indítását visszamenőlegesen. De említhető a helyi érdekek erőteljes érvényesülése, a nem teljesen transzparens üzletmenet s persze a korrupció, amely a magyarországinál is nagyobb, s néhány szektorban – mint az élelmiszer-kereskedelem – teljesen ellehetetleníti a tisztességes piaci szereplőket.

Ezzel együtt is érdemes próbálkozni, de meg kell válogatni az ágazatot és a formát – állítja a két üzletember. Cserepes szerint érdemes körbenézni az építőipar területén, ezen belül is főként az autópályák, a Duna-hidak építésében, mint fő- vagy mint alvállalkozó. De éppen így van potenciál a bevásárlóközpontok létesítésében is – igaz, inkább középtávon. További lehetséges terület a környezetvédelem és a mezőgazdaság.

Cserfalvi tapasztalatai szerint is vannak lehetőségek a mezőgazdaságban, azon belül is például a borászatban s a szőlészetben is. Érdemes kisüzemi termelőegységeket létesíteni a tömegcikkgyártásban, pél-dául a csavar-, a műanyagszeny-nyvízcső- vagy éppen az ablakkeretgyártásban. A szolgáltatások terén is körbe lehet nézni, például a HR-rel összefüggő területeken. Ugyanakkor a kamarai elnök óva int a kereskedelemtől.

A tizedik befektető

Jelenleg mintegy 1,2-1,3 milliárd euróra rúg a Bulgáriában befektetett magyar működő tőke értéke, ezzel tavaly a tizedik legjelentősebb befektetői helyet foglalta el a balkáni országban – mondta el lapunknak Cserepes István. Azt nem lehet megmondani, pontosan hány magyar tulajdonú cég van Bulgáriában, a tanácsadó szerint számuk a válság alatt is csökkent, és sok az alvó vállalkozás is. A hivatalos bolgár adatok szerint – olvasható a www.itd.hu honlapon – a magyar cégek száma Bulgáriában 2009-ben elérte a 340-et. A legjelentősebb magyar működőtőke-beruházások az OTP, a Videoton, a Dunapack, az MKB, illetve a Frama Zrt. leányvállalata, a GPV-Bulgária befektetéseihez kapcsolódnak. A legjelentősebb súlya a pénzügyi társaságoknak van. A DSK-OTP hárommillió bolgár állampolgár bankszámláját vezeti. Az elektronikai/számítástechnikai, papíripari és csomagolástechnikai, gyógyszeripari, kozmetikai villamos készülékek, telekommunikációs iparágak jelentősebbek még.

- Bulgartabak Holding

- Vazovszki Masinosztroitelni Zavodi–Szopot nehézgép- gyártó üzem

- Montazsi építőipari vállalat

- Promisleno Sztroitelsztvo Holding építőipari vállalat

- Burgasz és Szvilengrad melletti vámmentes mezőgazdasági övezetek

- ERP áramelosztó szövetkezet

- Bulgartabak Holding

- Vazovszki Masinosztroitelni Zavodi–Szopot nehézgép- gyártó üzem

- Montazsi építőipari vállalat

- Promisleno Sztroitelsztvo Holding építőipari vállalat

- Burgasz és Szvilengrad melletti vámmentes mezőgazdasági övezetek

- ERP áramelosztó szövetkezet

A főbb adó- és járuléknemek - Az általános áfakulcs: 20 százalék

- A társasági (nyereség) adó: 10 százalék

- Az egyéni vállalkozók adókulcsa: 15 százalék

- Szja-kulcs: 10 százalék

- Osztalék és tartalékalap kifizetésekor 5 százalék adót kell fizetni

- Tb-járulék: 28,5 százalék

(megosztva munkavállaló és munkaadó között) -->