Tresca szerint a csomagból hiányoznak a részletek. A növekedési mutatók inkább a vágyakat, mint a realitásokat tükrözik, ám a csomag tényleges fiskális hatása nem jelentősen növekedésfüggő.
A korábbi látszatintézkedésekkel szemben a héten bejelentett kormányzati intézkedéssorozat valódi strukturális reformot jelent, összhangban van a nemzetközi szervezetek ajánlásaival, ám a részletes adatok hiánya és a végrehajtási kockázat rövid távon elégedetlenséget szült a piacon. Mindezt Guillaume Tresca, a CA-CIB feltörekvő piaci stratégája mondta el tegnap a bank budapesti konferenciáján.
Az elemző szerint a programban meghatározott irányok jók, de egyes elemeinek végrehajtása és tényleges hatása legalábbis bizonytalan. A munkaerőpiacot érintő intézkedésekkel nem lehet nem egyetérteni, de a terv nem szól arról, hogy mi történik például a rokkantnyugdíjazás rendszeréből kieső emberekkel.
Ezt a munkaerőtömeget csak egy rendkívül gyorsan növekvő gazdaság tudná felszívni, de az erre adott idő nagyon rövid, a kormány terveiben szereplő 5 százalékos növekedés helyett pedig 2011–2012-re 2,5 százalék alatti növekedés mondható reálisnak. Hasonlóképpen a tömegközlekedés átszervezésén elérhető megtakarításokról is csak a részletek megismerése után lehet érdemben nyilatkozni, hiszen a kormányzat éppen most vállalja át a MÁV adósságát, miközben semmit sem tudunk arról, hogy hogyan venné elejét a veszteségek ismételt felhalmozódásának.
Az elemző szerint a bevételi oldal megerősítése, a társasági csökkentésének elhalasztása és a használatarányos útdíj bevezetése helyes lépések. Tresca arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a kormányzat növekedési várakozásai inkább a vágyakat tükrözik, mint a realitásokat, ez nincs érdemi hatással a csomag pénzügyi oldalára, mert az intézkedések a munkaerőpiaci várakozásoktól eltekintve nem jelentősen növekedésfüggőek, így a belőlük levezetett megtakarítás vagy többletbevétel kisebb növekedés mellett is reális lehet.
A közép-európai régió feltörekvő gazdaságai továbbra is sokkal bizonytalanabbak, mint a feltörekvő országok ázsiai vagy dél-amerikai csoportjai, hiszen Magyarország, Lengyelország, Csehország és Románia sokkal jobban függ az és azon belül is a német gazdaság erejétől, mint társaik. Ezért fordulhat elő, hogy miközben a feltörekvő piaci befektetésekhez az utóbbi időben nagy reményeket fűznek a pénzügyi befektetők, addig a régió további felértékelődése bizonytalan, és ez alól legfeljebb az erős belső piaccal rendelkező Lengyelország lehet kivétel.
A német gazdaság csodálatos szárnyalása ma erőt ad a közép-európai országok exportjának, ám a német növekedés lassulása alacsonyabb növekedéshez vezethet 2011 második felétől. Tresca szerint a sérülékeny régión belül is Magyarország a legsebezhetőbb ország, mert a magas államadósság és a lakosság devizaadóssága miatt sem a kormányzatnak, sem a Magyar Nemzeti Banknak nincs komoly mozgástere a kívülről jövő negatív hatások kivédésére.
Az elemző szerint kedvező körülmény, hogy az utóbbi időben csökkent a magyar kockázati felára, mert ez nagyban javítja a feszített finanszírozási terv végrehajthatóságát. Tresca szerint az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási terve az optimista 3 százalékos hiánycél teljesítésén alapul, ám ez nagyban függ a politikai elkötelezettségtől. Nehezíti a helyzetet, hogy idén rendkívül magas a lejáró kötvények megújítási igénye, jövőre pedig megkezdődik az IMF-hitel törlesztése, ami rendkívüli terheket ró az országra.
Magyarország ugyanakkor nincs igazán rossz pozícióban, ami a költségvetés helyzetét illeti, és ezen az alapon nem kezelik együtt sem a görög–spanyol–portugál problémahalmazzal, sem a több nagy országot is tartalmazó „nagy kiigazítást igénylő" országok csoportjával. Ez a körülmény reményt ad arra, hogy ha a kormány végleges és részletes tervei beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor fiskális szempontból hosszabb távra is rendeződhet az ország helyzete, és megvalósulhat az ambiciózusnak tűnő adósságcsökkentési pálya.
