Ezek a főbb részletei a kormány reformcsomagjának, amelynek fő vonalait Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ismertette, részletei pedig egy tegnap esti háttérbeszélgetésen derültek ki. A Széll Kálmán-tervben e bevételek az államadósság csökkentéséhez járulnak hozzá, vagyis nem a büdzsébe „olvadnak bele”, hanem a 2012-től életre hívandó Államadósság-csökkentő Alapba kerülnek. A jelek szerint ez utóbbi nem egyezik meg az idén életre hívott Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentési Alappal. Ebbe a magánnyugdíjpénztáraktól az állam kezelésébe átkerülő vagyonelemek mennek.
A Széll Kálmán-terv összességében 50 százalék alatti GDP-arányos államadósságszintet tűz ki célul. Ez a limit szerepelne az idén megszülető új alkotmányban is. A kormányciklus végére, 2014-ig azonban a kabinet kitekintése szerint is csak 65-70 százalékos mutató elérésére van esély. A dokumentum megjegyzi: ez jelentős előrelépés a 2010 végi, 80 százalékot meghaladó mértékhez képest, de még mindig jóval felette van a 2002-es 53 százalékos szintnek.
Visszatérve a jövőre létrejövő Államadósság-csökkentő Alapra: a kormányzati tervek szerint 2012-ben a bankadó többletéből mintegy 90 milliárd forint ide kerül (a fennmaradó 90 milliárd pedig a költségvetésbe), 2013-ban pedig a társaságiadó-csökkentés elmaradása 120 milliárd forintot hoz az alap számára. Erre rakódik még a 2013-tól általánossá váló elektronikus útdíjból származó további 100 milliárd forint, vagyis két év alatt összesen mintegy 310 milliárd jön össze az államadósság lefaragására. Ha valóban így lesz, ez 1-1,2 százalékpontos csökkenéshez lesz elegendő annak függvényében, hogy mekkora lesz az adott évi bruttó hazai termék (GDP).
Az államadósság kordában tartásához természetesen szükség van a költségvetés egyensúlyának (vagy inkább minimális hiányának) megőrzésére. A tegnap bemutatott terv a deficit fokozatos apadását vetíti előre: a GDP-arányos hiány 2014-re 2 százalék alá süllyed. Ennek érdekében a kormány tegnap is kilátásba helyezte a rokkantnyugdíjak és a munkanélküli-segélyek szigorítását, a közösségi közlekedés „gatyába rázását” is.
Vélemények
Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora, volt MNB-elnök„A bejelentés igazolta a várakozásaimat, de nem oszlatott el minden kételyt, inkább csak kitolta az intézkedések időpontját. Megvalósulási kockázatok persze vannak, de a makrokeret megnyugtató. Hihető, hogy az eredmények háromnegyede strukturális reformokkal jönne létre, ez pedig nagyon jó, mert voltak illúziók, hogy a növekedés fájdalommentesen megoldja a problémákat. Nem látok sok olyan területet, amely kimaradt volna a tervekből, talán a és a kutatás-fejlesztés lehet ilyen. A társasági csökkentésének ötletét sosem értettem, most láthatunk egy csöndes beismerést, hogy ez a kormány szerint sem lenne jó. Összességében tehát a pohár félig tele van, mert látszik, hogy van, amihez hozzányúlnak.”
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke
„Mától rosszabb a helyzet, mint amilyen eddig volt. A legfontosabb talán a korengedményes eltörlésének terve. Most, amikor a munkanélküliség 11,2 százalékos, rendkívül szakmaiatlan ez a megközelítés, csak növelné a problémákat. Korábban két év haladékot ígértek a rendszer felülvizsgálatára, már erről sincs szó. A körüli zavarok kapcsán is viselkedhetne a kormány máshogy. Az nem koncepcionális, amit most tennének, de ebben tévedett az előző kormány is: mintha nem látnák be, hogy a közfoglalkoztatás csak átmeneti segítség, nem vezet onnan egyenes út a vállalkozói munkaerőpiacra. A hat szakszervezeti konföderáció február 18-án jelezte a kéréseit, ezek a levelek ott vannak Orbán Viktor, Matolcsy György és Czomba Sándor asztalán.”
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
„A kormány terve egybecseng azzal, amit a gazdaság már évek óta követel. Optimista vagyok, mert egyértelmű, hogy a fenntarthatóság fő tételének gondolják, hogy a gazdaság körüli struktúrák átalakítása megtörténjen. Sok javaslatunk beépült a tervekbe. Az állam most sokat költ rossz hatásfokkal, ezek az elképzelések, ha jól valósítják meg őket, ezen segíthetnek. Ugyan valószínűleg többen kritizálni fogják, de ez az időtáv teljesen elfogadható, meg kell érteni, hogy egy jogszabály jó megalkotásához idő kell, és jó, ha nem kevés hatástanulmányt is készítenek addig. Az ördög persze a részletekben van, a folyamatszabályozás még várat magára, és joggal várhatjuk el, hogy végre is hajtsa a kormány mindazt, amit megígért.”
ÉRTÉKELIK
Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa
„A bizottság friss és releváns információt kapott az utóbbi napokban a magyar tervekről, ezeket még elemezzük. Rövid időn belül hivatalos választ várunk a kormánytól annak kifejtésével, a vezetés milyen konkrét lépésekkel igyekszik folytatni a pénzügyi konszolidációt és a szerkezeti reformokat az idén és jövőre.”
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke
„Nem csupán a bankok, hanem a gazdaság középtávú kilátásai tekintetében is nagy csalódás a bankadó újabb egy évvel történő meghosszabbítása. Az európai viszonylatban kirívó, immár tartós többletterhet be kell építeni a hitelintézetek gazdálkodásába, így a bankok nem tudják támogatni a gazdaság hiteligényét.”
„A bejelentés igazolta a várakozásaimat, de nem oszlatott el minden kételyt, inkább csak kitolta az intézkedések időpontját. Megvalósulási kockázatok persze vannak, de a makrokeret megnyugtató. Hihető, hogy az eredmények háromnegyede strukturális reformokkal jönne létre, ez pedig nagyon jó, mert voltak illúziók, hogy a növekedés fájdalommentesen megoldja a problémákat. Nem látok sok olyan területet, amely kimaradt volna a tervekből, talán a munkanélküliség és a kutatás-fejlesztés lehet ilyen. A társasági adó csökkentésének ötletét sosem értettem, most láthatunk egy csöndes beismerést, hogy ez a kormány szerint sem lenne jó. Összességében tehát a pohár félig tele van, mert látszik, hogy van, amihez hozzányúlnak.”
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke
„Mától rosszabb a helyzet, mint amilyen eddig volt. A legfontosabb talán a korengedményes nyugdíj eltörlésének terve. Most, amikor a munkanélküliség 11,2 százalékos, rendkívül szakmaiatlan ez a megközelítés, csak növelné a problémákat. Korábban két év haladékot ígértek a rendszer felülvizsgálatára, már erről sincs szó. A közmunka körüli zavarok kapcsán is viselkedhetne a kormány máshogy. Az nem koncepcionális, amit most tennének, de ebben tévedett az előző kormány is: mintha nem látnák be, hogy a közfoglalkoztatás csak átmeneti segítség, nem vezet onnan egyenes út a vállalkozói munkaerőpiacra. A hat szakszervezeti konföderáció február 18-án jelezte a kéréseit, ezek a levelek ott vannak Orbán Viktor, Matolcsy György és Czomba Sándor asztalán.”
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
„A kormány terve egybecseng azzal, amit a gazdaság már évek óta követel. Optimista vagyok, mert egyértelmű, hogy a fenntarthatóság fő tételének gondolják, hogy a gazdaság körüli struktúrák átalakítása megtörténjen. Sok javaslatunk beépült a tervekbe. Az állam most sokat költ rossz hatásfokkal, ezek az elképzelések, ha jól valósítják meg őket, ezen segíthetnek. Ugyan valószínűleg többen kritizálni fogják, de ez az időtáv teljesen elfogadható, meg kell érteni, hogy egy jogszabály jó megalkotásához idő kell, és jó, ha nem kevés hatástanulmányt is készítenek addig. Az ördög persze a részletekben van, a folyamatszabályozás még várat magára, és joggal várhatjuk el, hogy végre is hajtsa a kormány mindazt, amit megígért.”
ÉRTÉKELIK
Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa
„A bizottság friss és releváns információt kapott az utóbbi napokban a magyar tervekről, ezeket még elemezzük. Rövid időn belül hivatalos választ várunk a kormánytól annak kifejtésével, a vezetés milyen konkrét lépésekkel igyekszik folytatni a pénzügyi konszolidációt és a szerkezeti reformokat az idén és jövőre.”
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke
„Nem csupán a bankok, hanem a gazdaság középtávú kilátásai tekintetében is nagy csalódás a bankadó újabb egy évvel történő meghosszabbítása. Az európai viszonylatban kirívó, immár tartós többletterhet be kell építeni a hitelintézetek gazdálkodásába, így a bankok nem tudják támogatni a gazdaság hiteligényét.” Nem reagáltak jól a piacok a hírekre Tegnap délután a költségvetés kiadásoldali lefaragásának pontos részleteit hiányolják elemzők az Orbán-csomagból. A forint gyengült, a BUX esett és a kötvények hozama emelkedett a bejelentés után. A magyar részvények és a forint első alkalommal esett négy napon belül, és a kötvények hozama a legnagyobb emelkedést mutatta december óta, miután a kormány kevesebb részletet ismertetett a költségvetési kiigazítási csomagból, mint a közgazdászok várták. Alakítás nélkül? Helyes is lehet, hogy a kormány az adósságcsökkentést tekinti prioritásnak, de a piacok akkor fogadhatják el a tervet hitelesnek, ha megismerik a részleteket – emeli ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése. Továbbra is erősen kétségesnek tartják, megvalósíthatók-e az egyes területekre előirányzott megtakarítások. Sajnálatosnak nevezi az elemzés azt, hogy elsősorban a költségvetési transzferkiadások területén érnének el megtakarításokat. A nagy költségvetési intézményi rendszerek régóta megérett átalakítása, a működési módjuk változtatása, az intézményrendszer karcsúsítása és a finanszírozás ésszerűsítése nincs napirenden. A menetrend A nyugdíjvagyon sorsa Deficitpálya -->
