Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az új alaptörvényt, amelyben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. Az előbbiek közé bekerült az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez fűződő jog. Az alaptörvény mindenki számára kötelességként határozza meg a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzést. A jövőben nem négy-, hanem ötévente lesznek az önkormányzati választások, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet. A ma elfogadott új alaptörvény ellen több csoport is demonstrált nap közben a Kossuth téren.
Az Orbán-kormány egyes gazdaságot is érintő gyökeres változtatásokat lépett meg az új alaptörvényben. A szakemberek szerint ugyanakkor veszélyes lehet, ha a Költségvetési Tanács jogkörének bővítését, az Alkotmánybíróság tevékenységének szűkítését az alaptörvénybe foglalják.
Az új Alkotmányban - az egyik legfontosabb gazdasági szempontból is fontos rendelkezés - kibővíti az új – az idén felállt - Költségvetési Tanács jogkörét. A 2011-től Simor András jegybankelnök; Schmitt Pál köztársasági elnök delegáltja, Járai Zsigmond - aki egyben az MNB felügyelőbizottságának elnöke -; és Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke alkotta testület ezentúl megvétózhatja a mindenkori kormány költségvetési tervezetét. Így az nem kerülhet közvetlenül az Országgyűlés elé, ha a KT-nak kételyei vannak a költségvetéssel szemben. A korábbi Költségvetési Tanácsnak csak véleményezési joga volt.
Ilyen erőteljes jogkörre, azaz konkrétan megfogalmazott vétójogra a költségvetési tanács részéről gyakorlatilag nincs külföldi példa. Az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Svédországban, Hollandiában és Szlovéniában is működik egy hasonló funkciót betöltő testület, ám joguk jellemzően a javaslattétel és véleményezés – mondta lapunknak Barta György, a CIB Bank elemzője. A költségvetési tanács véleményére általában figyelnek a piaci szereplők, mind itthon, mind külföldön. Hazánkban a régi – Kopits György, Török Ádám és Oblath Gábor alkotta – KT feloszlatásakor tapasztalhattunk némi negatív reakciót a befektetők részéről, ám az új Alkotmány elfogadásával ez már nem várható, hisz a piac már "beárazta" az átalakítást. Hosszú távon az lesz meghatározó, hogy a KT tagjai élnek-e majd vétójogukkal. A KT kibővített hatásköre egyértelműen a fiskális fegyelem irányába hathat, ha valóban élnek vele és rendesen működik az ellenőrzési funkció – tette hozzá.
A kormány addig nem adhatja majd be a költségvetést a Parlamentnek, amíg a KT nem hagyja jóvá a kormány jogszabály tervezetét. Ha a KT nem látja biztosítottnak, hogy az csökken, vagy legalábbis nem emelkedik, akkor megvétózhatja a költségvetést, mivel azt nem lehetne elfogadni a tanács hozzájárulása nélkül. Ha pedig március 31-éig nincs elfogadott költségvetése az országnak, akkor az Alkotmány szerint a köztársasági elnök feloszlathatja a Parlamentet, és új választásokat írhat ki, következésképp új kormány alakulhat.
Az új Alkotmányban megfogalmazzák azt is, hogy az államháztartás adóssága nem haladhatja meg a bruttó nemzeti össztermék 50 százalékát. A korábbi KT-tag Oblath Gábor és Neményi Judit közgazdász közös cikkben bírálták az Alkotmány ezen adósságszabályának megfogalmazását. „Az államadósság csökkentése – a magánnyugdíj-pénztáraktól átvett egy részének adósságcsökkentésre történt felhasználását követően – csak folyamatos költségvetési többletekkel lenne megvalósítható” – írták a közgazdászok a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) blogján. Arra a következtetésre jutnak, hogy ez „a kormány által jelzettnél nagyságrendekkel erőteljesebb megszorításokat tenne” szükségessé.
Oblath Gábor a Világgazdaság Online-nak elmondta, hogy a jövő évtől folyamatosan alkotmánysértést követtek volna el, ha elfogadják az alaptörvény tervezetét, és recessziót idézett volna elő a kormány. Ahhoz, hogy a nominálisan csökkenő adósságot tartsák az államadósságot, olyan mértékű megszorításokra lenne szükség, amely hatására érezhetően visszaeshetett volna a gazdaság.
Azonban úgy tűnik, hogy „megfogadták” a javaslatokat – fogalmazott Oblath –, hozzátette: ha növekszik a gazdaság, nem kell csökkenteni az adósságot, elegendő, ha az adósság lassabban nő, mint a Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ugyanis a „zárószavazás előtti módosító javaslatot” adott be, amellyel módosítják a kritikusnak vélt pontokat. „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza” – így módosul az Alkotmány szövege. Tehát a javaslat pontosította azt, a törvényben hogyan számolják ki az államadósságot. Ennek hiányát több közgazdász is kritikaként fogalmazta meg.
Oblath Gábor kiemelte azt is: "ésszerűtlen lett volna, ha az adósságot az előző évi GDP-hez viszonyítják". A jogalkotóknak figyelembe kell venniük azt is, hogy nem elég 50 százalékra levinni az államadósság GDP-hez viszonyított arányát, hanem kell egy átmeneti szabály is, amíg elérjük ezt a szintet. Jelenleg 80 százalék felett áll az államadósság aránya. „Az államháztartás túlzott költekezésének már a mostani törvények is megfelelő korlátot szabnak, amely jó ahhoz, hogy elérjük a kívánt szintet” – tette hozzá.
Míg a Költségvetési Tanács jogkörét bővíti az új alaptörvény, az Alkotmánybíróság (AB) hatáskörét végképp behatárolja az Alkotmány. A taláros testület a jelenlegi szabályozás szerint csak a legalapvetőbb jogok sérelme esetén semmisíthet meg költségvetést és adókat érintő törvényt.
Kolláth György alkotmányjogász szerint a kormány nem gondolta végig azt a tényt, hogy némely európai uniós irányelv felülírja a Magyar Alkotmányt. Attól még, hogy hazánkban nem lehet felülvizsgálni a jogalkotást, az nem jelenti azt, hogy ezt Brüsszelben vagy Strasbourgban sem lehet megtenni.
Kolláth György szerint az AB tevékenysége nem az aktuális politikához kötött, az utólagos normakontroll a hazaihoz hasonló korlátozására a világon sehol nem akad példa.
A nemzetközi szervezetekkel történő egyeztetésre szólított fel budapesti látogatásakor az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára is. A Független Hírügynökség tájékoztatása szerint Ban Ki-Mun azt mondta, tudja, hogy vannak nemzetközi aggodalmak az új alaptörvény miatt, ezért üdvözölné, ha a magyar kormány tanácsot és ajánlásokat kérne hazai szervezetektől, illetve az Európa Tanácstól és az Egyesült Nemzetek Szervezetétől.
Szájer József fideszes EP-képviselő az origo.hu-nak adott interjújában ugyanakkor elmondta, az hogy bárki az utcáról bemehet és bármit kérhetett az Alkotmánybíróságtól, nem vált be. Az Alkotmánybíróságot az elmúlt húsz esztendőben elárasztották az ügyek, jelen pillanatban is több ezer üggyel foglalkozik. Miután ezekkel minddel nem foglalkozhatott, az Alkotmánybíróságnak volt egy diszkrecionális jogköre, hogy azokat az ügyeket vegye elő, amelyeket fontosnak gondol. Amin ülni akart húsz évig, azon ült húsz évig, amit pedig el akart dönteni, azt két-három hónap alatt eldöntötte.
Ez széles politikai befolyást biztosított az Alkotmánybíróság számára, ami a világon nagyon kevés esetben létezik. Az állampolgárok jogbiztonságát az szolgálja, hogy az ő ügyét kezeljék, ha fontosnak tűnik, ha nem. Megmarad a mérlegelés jogköre, de szűkebb körben, vagyis jóval több ügyet fog megvizsgálni, konkrétan a panaszhoz kötötten. A tudományos, akadémiai megközelítésről átállunk egy gyakorlatiasabb rendszerre. Szájer József úgy fogalmazott, az új alkotmány minden tekintetben a szabadság dokumentuma.
[enews_gallery id='299407']
