Magyar gazdaság

Búcsúpénzek: végjáték?

Kissé szereptévesztésbe csúszott az Országgyűlés Hivatala, amikor úgy határozott, nem számolja ki az utóbbi öt év során távozott országgyűlési képviselők búcsúpénzét – vélekedtek lapunknak adószakértők. A 98 százalékos különadó megállapítása azonban az ennél jobban igyekvő munkáltatóknak is komoly nehézségeket okoz.

A 98 százalékos különadó körüli vitának ezen a héten az adott apropót, hogy a „pofátlan mértékű” végkielégítések visszaszorítására tavaly bevezetett közteher kapcsán az Országgyűlés Hivatala (OH) úgy vélekedett: az nem vonatkozik az országgyűlési képviselőkre, hiszen ők nem minősülnek foglalkoztatottaknak, és nem állnak munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Így a velük kapcsolatos, a különadó megállapításához szükséges adatokat a hivatal nem továbbította az adóhatóságnak.

Bár már ezek az érvek is „érdekesek”, az alapvető hiba ott csúszott az OH érvelésébe, hogy e döntés a különadótörvény szerint nem is az ő hatáskörébe tartozik. A 98 százalékos különadót öt évre visszamenőleg ugyanis a magánszemély önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Mivel azonban a különadó-köteles juttatások pontos összege a „sima” adópapírokból nem deríthető ki pontosan, a magánszemélyek korábbi foglalkoztatójuktól kénytelenek részletes adatokat igényelni. Vagyis nem a munkáltató kezdeményezi a folyamatot, hanem a magánszemély, ha viszont utóbbi megteszi, a cég köteles továbbítani számára a szükséges adatokat. Ezekben az esetekben a munkáltató a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is értesíti – pontosabban március 31-i határidővel értesítette – az adó mértékéről.

Ennek ellenére a jelenlegi szabályozás komoly bizonytalanságot okoz. „Az adóhivatal két új űrlapot vezetett be a különadó bevallásához, az egyik a NAV-hoz, a másik az adózóhoz kerül a korábbi munkáltatótól. Ám egyikből sem derül ki részletesen, mely jövedelmek is képezik a különadó alapját” – mutatott rá lapunknak Angyal József okleveles adószakértő. A NAV-hoz kerülőn csupán a különadó címén levont összeg szerepel, a magánszemély pedig a különadó alapjáról, mértékéről és a különadót csökkentő, már korábban befizetett adó- és járulékösszegekről kap tájékoztatást.

Vagyis a sokszor több millió forintos adókötelezettséget úgy köteles leróni az adózó, hogy sem ő, sem a NAV nincs tisztában azzal, miből is áll össze a különadó alapja. Erre csak egy későbbi, részletes adóhatósági vizsgálat során derülhet fény. Ez olyan mértékű bizonytalanságot okoz a jóhiszemű adózóknak is, hogy Angyal József egyenesen azt tanácsolja: az érintettek egyelőre ne vallják be a 98 százalékos adót. Egy utólagos vizsgálat során ugyanis már megfordul a bizonyítási teher, és az adóhivatal kénytelen lesz utánajárni annak, ténylegesen mekkora is a különadó alapja. Ily módon a magánszemélyek nem esnek el a jogorvoslati lehetőségektől sem – mutat rá az adószakértő.

Akárhogy döntenek azonban az adózók, a különadó bevallása vagy be nem vallása az ő „hatáskörükbe” tartozik, nem pedig korábbi munkáltatójukéba. Eddig egyébként alig ötszáz magánszemély vallott be a 98 százalékos adó hatálya alá eső jövedelmet az utóbbi öt évről, az éves egymilliárdos bevételi tervhez képest a tényleges bevételek 440 millió forint körül járnak.

Különadószabályok

A magánszemély akkor köteles leróni a 98 százalékos különadót, ha költségvetési szervnél, vagy állami, önkormányzati vagyonból, közalapítványi forrásból gazdálkodó szervezetnél tevékenykedett.

A „búcsúval” együtt járó jövedelemből a 3,5 millió forintot meghaladó rész képezi a különadó alapját. A törvény ugyanakkor állami vezetők esetében csupán kétmillió forintos adómentes limitet állapít meg.

A különadót nem kell megfizetni akkor, ha a távozás után – már egy napon belül – az illető nyugdíjellátásban részesül. Ennyiből kifejezetten rosszul jöhet egy betegség, ha ugyanis a magánszemély munkaviszonyának megszűnése után táppénzt kapott, s csak némi késéssel vált nyugdíjassá, nem mentesül a 98 százalékos teher alól.


A „búcsúval” együtt járó jövedelemből a 3,5 millió forintot meghaladó rész képezi a különadó alapját. A törvény ugyanakkor állami vezetők esetében csupán kétmillió forintos adómentes limitet állapít meg.

A különadót nem kell megfizetni akkor, ha a távozás után – már egy napon belül – az illető nyugdíjellátásban részesül. Ennyiből kifejezetten rosszul jöhet egy betegség, ha ugyanis a magánszemély munkaviszonyának megszűnése után táppénzt kapott, s csak némi késéssel vált nyugdíjassá, nem mentesül a 98 százalékos teher alól. Adóköteles jövedelmek (a „sima” szja-bevallásban)

l Munkaviszonyból származó jövedelem

– szabadságmegváltás

– jubileumi jutalom

– munka alóli felmentésre járó bér

l Nem önálló tevékenységből származó jövedelem

– végkielégítés

Forrás: VG-gyűjtés -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek