Fájdalmas szinten az infláció - Kényszerpályára kerül az MNB

Egy év alatt 4,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak márciusra, és egy hónap alatt 1,1 százalékos drágulást márt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első három hónapjában 4,2 százalékos áremelkedésről adott számot a hivatal az előző év azonos időszakához képest.

Egy hónap alatt a cukor 30, a liszt 10, a péksütemények 4,5 és a kenyér ára 3,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,5, az elektromos áram 4 százalékkal drágult. Az üzemanyagok ára pedig 3,4 százalékkal kúszott feljebb.

Az inflációt az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedése vezette, azonban ezek kiszűrésével is igen magasra: 2,5 százalékra emelkedett a maginfláció. Februárban mindössze 1,9 százalékos maginflációt mértek.

A Bloomberg elemzői konszenzusa 4,2 százalékos inflációt vetített előre éves alapon, azonban a 0,3 százalékpontos eltérés jelentősnek mondható.

Nem jelentene nagy problémát, hogy az elemzők által várt inflációtól eltér a KSH által közölt adat, azonban nem szabad elkerülni azt a tényt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs Jelentésének alappályáját sem találta el az áremelkedés.

Az MNB elemzői 4 százalékos inflációra számítottak az idei év első negyedévére, a KSH gyorstájékoztatója rámutat, hogy a legyezőábra felső sávját súrolja az infláció.

Az MNB elnöke, Simor András a márciusi kamatdöntés után kiemelte, hogy az irányadó ráta 6 százalékon tartása huzamosabb ideig indokolt. Az Inflációs Jelentés is erről tanúskodik: további monetáris szigorítás nélkül elérhető az inflációs cél a két éves időtáv végére az elemzők szerint.

A jegybank rövidített jegyzőkönyvéből kiderül, hogy egy tanácstag kiemelte: „a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókra lehet szükség, amennyiben erőteljesebb lesz a költségsokkok begyűrűzése a fogyasztói árakba”.

Ennek tudatában nem lenne meglepetés, ha a Monetáris Tanács április 18-án tartandó kamat-meghatározó ülésén a kamat tartása mellett a kamat emelésére is érkezne javaslat. Mindenesetre, az inflációs adat közlése csökkentette a teret a jegybanki alapkamat leszállítására.

A Magyar Nemzeti Bank szerdán megjelenő háttéranyagában kiemeli: „az Inflációs Jelentés legyezőábrája az éves inflációt szezonálisan igazított adatokból számítva mutatja. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által hivatalosan publikált éves fogyasztóiár-index szezonális hatásokat is tartalmazhat”.

Elemzői véleményt itt olvashat: Álom maradhat az alacsonyabb alapkamat