Ismeretes: a társasági kedvezményes, 10 százalékos kulcsát tavaly július óta a korábbi 50 millió helyett 500 milliós adóalapig lehet érvényesíteni, a szja-változások azonban bruttó 280 ezer forintos jövedelemig valamelyest rontották a gyermektelenek nettó pozícióit az idén. A kormány korábban valóban többször hangoztatta: az szja-csomagból fakadó mínuszokat a cégek a társaságiadó-csökkentéssel nyert „tartalékból” képesek ellensúlyozni.
A GKI elemzése azonban rámutat: a magyarországi cégek 98 százaléka – akik a foglalkoztatottak 71 százalékát képviselik – el sem éri az 50 millió forintos nyereséget (adóalapot), vagyis náluk nem keletkezik „adóelőny”.
Azon vállalkozásoknál, amelyek adóalapja meghaladja az 50 milliós limitet, valóban képezhetett béremelési fedezetet az adókulcs határának megemelése, az összes éves adómegtakarítás a 2009-es számviteli kimutatások szerint e körben 68 milliárd forint lehet. Ez azonban annyiból még mindig csak egy elméleti szám, hogy a korábbi veszteségek elhatárolása akár a felére is apaszthatja a tényleges adóalapot. Az ez utóbbira vetített társaságiadó-csökkenés pedig már csak a szükséges bruttó béremelések felére nyújt fedezetet – vélik a GKI-ben, hangsúlyozva, hogy a családi adókedvezmény figyelembevételével kedvezőbbek lehetnek az arányok.
Az elemzés megjegyzi: az 500 millió forintnál magasabb nyereséget felmutató cégeknél olyan magas az átlagos bér, hogy a dolgozók kis részét érinti negatívan az szja-szabályok változása, vagyis e cégek valószínűleg komolyabb nehézségek nélkül meg tudták valósítani saját bérpolitikájukat.
