Versenyfutás a pénzromlással - Hibázott az EKB?

Az Európai Bizottság negyedéves jelentésében arra a következtetésre jut, hogy az euróövezetben felgyorsult az infláció, azonban a maginfláció (az energia- és nyersanyagárak kiszűrésével) számított infláció továbbra is alacsony. A gazdaság jó úton halad, de a GDP növekedése kiegyensúlyozatlan az egyes országok között, és viszonylag gyenge a bővülés üteme.

A maginfláció relatív stabil, miközben a kibocsátási rés magas, vagyis a potenciális növekedési ütemet messze nem érte el az euróövezet. A bizottság kiemeli, hogy a kibocsátás rés jövőre is 1,6 százalékos mínuszt fog mutatni.

Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön emelte e jegybanki alapkamatot a történelmi legalacsonyabb, 1 százalékos szintről 25 bázisponttal. Noha Jean-Claude Trichet, a jegybank kormányzója azt mondta, hogy a Kormányzótanács nem állapodott meg abban, hogy ez egy kamatemelési ciklus kezdete lesz-e, a piac biztos abban, hogy legalább két kamatemelés lesz még ebben az évben. A kamat emelése a kötvények hozamának emelkedését eredményezi, és az euró árfolyamának erősödésén keresztül az exportvezérelt kilábalás útjába – a versenyképesség romlása mellett – újabb akadályt gördít a gyenge perifériális államok elé.

A jegybank a magas infláció miatt szigorított, ugyanis a pénzromlás üteme 2,6 százalékra kúszott fel, amely meghaladja a két százalékos inflációs célt. Az EB jelentése szerint a maginfláció februárban (amikor 2,4 százalékos inflációt mértek) 1,1 százalékos értéket mutatott.

Trichet kiemelte a kamatdöntés után, hogy az EKB-nak meg kell akadályozni a másodközös inflációs hatást; azt hogy az árak emelkedése begyűrűzzön a várakozásokba. A jelentésből azonban úgy tűnik, hogy a maginfláció alacsony szinten áll.

Az EB elemzésében kiemeli, hogy a magas (2,6 százalékos infláció oka) ciklikus, geopolitikai és strukturális tényezőkkel magyarázható. Hozzátéve, hogy jelentős kihasználatlan termelési kapacitás van, amely magyarázza, hogy a maginfláció nem gyorsult fel. Az árak és bérek döntnökei úgy tűnik, hogy nem tartják kellően erősnek a fellendülést, és a belső keresletet.

A Bank of England (BoE) szintén csütörtökön tartotta kamatdöntő ülését, azonban nem emelte a jegybanki kamatot 0,5 százalékról, pedig az infláció már több mint kétszerese a jegybanki 2 százalékos inflációs céljának. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve sem szigorít: Ben Bernanke elnök szerint az ársokkok átmeneti hatásúak.

Európában sincs jele annak, hogy tovagyűrűző inflációról lehetne beszélni. Az infláció Európai legnagyobb gazdaságában, Németországban januárra elérte a 2 százalékot, majd 0,2 százalékponttal februárra meghaladta ezt.

Egy nappal a kamat emelése előtt ismerte be Portugália, hogy nemzetközi hitelcsomagra szorul: a kialakult hozamszinteken nem tudja finanszírozni adósságát. A portugál gazdaság 2010 utolsó negyedévében újra zsugorodott az előző negyedhez képest, Görögország pedig 1,4 százalékkal esett vissza. Az euróövezet országai közül Németország 4 százalékkal növekedett tavaly egy év alatt, amíg az övezet átlagos növekedése 2 százalékon alakult.

Az EKB prognózisa szerint azonban 2 százalék fölé kerül ebben az évben az infláció, és ennek figyelembe vételével emelte a kamatot. Miközben másodkörös hatás még az EB szerint sem jelentős, az 1,5 százalékot sem éri el a legpesszimistább szcenárió szerint sem. Trichet azonban a jegybank feladatára hivatkozott az emelés után: „a banknak 2 százalék közelében, de az alatt kell tartani az inflációt”.