Az áremelkedés évtizede következik?
Joerg Kraemer, a Commerzbank AG vezető közgazdásza szerint egyelőre minden jel arra mutat, hogy az infláció tovább nő az eurózónában, az EKB pedig legutóbbi lépésével egy kamatemelési ciklust indított el. A fogyasztói áremelkedést elsősorban az energiaárak növekedése hajtotta. A fűtőolaj 26,7 százalékkal emelkedetett, míg a benzinért 12 százalékkal kell többet fizetni.
A Nemzetközi Valutaalap az euróövezet részére 2,3 százalékos drágulást vár, az Erste Bank pedig 2,6 százalékosat. A Die Presse "Az infláció évtizede következik?" című cikke szerint az EKB nem fogja tudni teljesíteni az árstabilitási célját, mivel a fogyasztók által érzékelt valós infláció márciusban és áprilisban több mint 7 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva. Kizárólag a hivatalos árukosár - számos szakértő által a realitástól idegennek tartott – súlyozásának köszönhető, hogy a hivatalos inflációs ráta nem hasonló méretben tört előre.
Az Allianz Global Investors-nál, a világ egyik legnagyobb vagyonkezelőjénél az inflációs témát némileg másként látják, mint az IMF-nél, átmenetinek nevezik a nehézséget. A múltban követett expanzív monetáris- és fiskális politika középtávon végül is még magasabb inflációhoz fog vezetni - jelentette ki Berlinben, újságírók előtt Andreas Utermann, az Allianz leányvállalat befektetési vezetője. A szakértő úgy látja, hogy a jegybankok már korábbi intézkedéseikkel megalapozták a jövőbeni magasabb pénzromlást.
A lap elemzése szerint elsősorban a fejlődő piacokon jelent komoly gondot az infláció, ahol az alapkamatokat nem igazították a növekedési rátához. És bár többek között Kínában már megtették az első lépéseket az infláció megfékezésére, ezek az intézkedések eddig nem bizonyultak elégségesnek. A feltörekvő országokban az inflációs hatást erősíti a Nyugatról nagy mennyiségben beáramló tőke, amelyet a magasabb hozamokra vágyó fejlett piaci befektetők generálnak.
Ez külön problémát jelent az euróövezet számára. Ugyanis az olyan fejlődő országokban, mint Kína vagy India, valamint az Egyesült Államok, a gazdaság erőteljesebben növekszik, mint az infláció. Európában azonban nem ez a helyzet és csökkenti a jegybankok stratégiájának hatékonyságát. Ha ugyanis a jegybankárok emelik a kamatot, az tompítja az inflációt, de befékezi a növekedést.
Ennek ellenére a legtöbb szakértő azt várja, hogy az EKB hamarosan ismét kamatot emel – az Erste Bank szerint idén még kétszer, egyenként 0,25 százalékkal, így a drágulás ismét 1,9 százalékra szorul vissza – azaz ebben reménykednek a jegybankárok.
