BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Magyarország a privatizációban "eminens" tanuló volt"

IMF. Három betű, mely nemcsak a világgazdaságban, hanem a mindennapokban is megkerülhetetlen. Egyesek – közgazdászok, politikusok és átlagemberek – szemében szitokszó, míg más politikai döntéshozók mentsvárként tekintenek a nemzetközi pénzvilág csúcsszervére. Az IMF és a Világbank is abból indul ki, hogy állam nem jó tulajdonos, ezért az állami tulajdont föl kell számolni, privatizálni kell. Magyarország ebben „eminens tanuló” volt – szinte teljes nemzeti vagyonát értékesítette – vélik egy konferencián felszólalt szakemberek.

A nemzetközi gazdasági szervezetek kettősségéről, a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország kapcsolatáról, múltjáról, jelenéről és jövőbeli lehetőségeiről rendezett konferenciát az Emlékpont neves gazdasági szakemberek részvételével Hódmezővásárhelyen.

A pénzügyi intézmények alaprendeltetése, hogy megsegítsék a költségvetési hiánnyal küzdő országokat. Cserében pedig megkövetelik, hogy az azok általuk jónak tartott gazdaságpolitikát alkalmazzák – mondja Lentner Csaba közgazdász, tudományos rektor-helyettes. Az IMF és a Világbank is abból indul ki, hogy állam nem jó tulajdonos, ezért az állami tulajdont föl kell számolni, privatizálni kell. Magyarország ebben „eminens tanuló” volt – szinte teljes nemzeti vagyonát értékesítette. A szakember szerint ennek következtében a magyar államnak nincs érdemleges befolyása a gazdasági folyamatokra, a lakosság megélhetésére.

(Mint ismeretes, a napokban újabb kölcsönt kilátásba helyező Görögországnak is szigorú feltételként szabták meg, hogy minden állami tulajdonától meg kell válnia az államadósság csökentése érdekében - A szerk.)

A Nemzetközi Valutaalap az alapítása óta eltelt 67 évben eltávolodott eredeti banki funkciójától - ma már inkább egy bürokrata szervezet, amely nem ismeri az országok valódi gazdasági problémáinak gyökereit – mondja Gazdag László egyetemi docens.

Magyarországon négy megszorító csomag volt az elmúlt három évtizedben (1979-81, 1987-89, 1995-96 – a Bokros csomag és a Konvergencia program 2006-10 között), de ezek gyakorlatilag semmilyen problémát nem tudtak megoldani – eredetileg is bukásra voltak ítélve a közgazdász szerint. Ennek oka, hogy megmaradt a magyar gazdaság elavult szerkezete, a pénzt az átalakítás helyett az energia- és nyersanyagigényes ágazatok, illetve az importalkatrészekre alapozó összeszerelő bérmunka fenntartására, konzerválására fordította az ország.

A közgazdász azt mondja: meg kellene szervezni az adósságállomány csökkentését. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 20 évben a világon 140 ország kapott adósságkönnyítést, elengedést, köztük Lengyelországban, amely mára megelőzött minket.

Az eladósodás ''89 előtti történetét felidézve Pozsgay Imre volt államminiszter úgy véli: azt mondja: a rendszerváltást kihasználva meg kellett volna tagadni a fizetést. Magyarország kizsákmányolt országgá vált, amit megúszhattunk volna ha a Kádár-rendszer adósságát eltöröljük Pozsgay Imre szerint.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.