Még keményebb spórolásra int a világhírű kutatóintézet vezetője

Sinn szerint az államnak egyrészt az infrastruktúrát kell rendelkezésre bocsájtania, amiből az egész társadalom profitál, és a jövedelmeket elosztania. Másrészt az államnak válságok idején stabilizálnia kell a gazdaságot, ez utóbbit eredményesen végezte.

Az Ifo elnöke szerint Berlin csak akkor folytathat Keynes-i politikát, ha a következő konjunktúra idején takarékoskodik, és éppen ez az, amit a német állam nem tesz meg, noha a gazdaság rohamosan növekszik. Sinn megjegyezte, hogy a parlamentáris demokrácia egyik hátránya, hogy a választások közeledtével az állami takarékosság háttérbe szorul, a hatalmas összegű mentőcsomagok láttán pedig a közvélemény elveszíti az adósság felhalmozódásával kapcsolatos félelmeit.
 
Hozzátette: A német költségvetés deficitje tavaly 3,3 százalékos volt. Ez vállalható, mert a termelési kapacitások jelentős része még kihasználatlan volt. Ám erre az évre a kutatóintézetek1,7 százalékos deficitet prognosztizálnak, ez pedig igen messze esik attól a szinttől, ami takarékosságot jelent, ez Sinn szerint a 0 százalékos hiány – olvasható a Handelsblattban . A közgazdász hangsúlyozta, hogy a cél a költségvetési többlet elérése, a számításokkor pedig figyelembe kell venni, hogy a rossz bankok megalapításával kapcsolatos költségek jó részét nem számítják a deficitbe. Sinn szerint ez a költség a GDP 12,8 százalékát tette ki, de nem jelent meg a hivatalos állami elszámolásban.

A Die Welt eközben arról számolt be , hogy közgazdászok javaslata alapján 2045-re 68-ra, 2060-ra pedig 69 évre emelnék a rendes nyugdíj korhatárát Németországban. Európa legnagyobb gazdaságban átlagosan 18,2 évet töltenek nyugdíjellátás alatt az állampolgárok, az 1960-as években ez csupán 10 év volt.

Wolfgang Franz, a német kormány gazdasági tanácsadó grémiumának vezetője átadta javaslatait Angela Merkel nek. A megállapítások egyik fő vonala: a nyugdíjkorhatárt Németországban 69 évre kell emelni, máskülönben a szociális ellátórendszer nem lesz képes finanszírozni a kiadásait.

A javaslat nem okozott meglepetést, hiszen az ország vezető közgazdászai már többször hangoztatták, hogy első körben sürgősen 67 évre kellene emelni a kötelező és rendes nyugdíjkorhatárt. A jegybank szerepét ellátó Bundesbank is hasonló véleményt fogalmazott meg. A szakszervezetek azonban elfogadhatatlannak tartják a javaslatot, szerintük már a jelenlegi 65 év is nagy megterhelést jelent a korhatás közelében dolgozóknak.