Orbán tudta, hogy nehéz évek jönnek, mégis felhasználta az IMF-hitelt

A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott, de korábban fel nem használt hitelösszeggel az a kormány terve, hogy jövőre és 2013-ban – amikor megnövekszik a törlesztőrészlet –, annak egy részét az adósság finanszírozásának simításaként használja fel – jelentette a Világgazdaság Online-nak egy piaci forrása a Széll Kálmán-terv ismertetése után márciusban.

Tegnap Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a Szurguttól „visszaszereztük” a 21,2 százalékos Mol tulajdonrészt. Majd Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kijelentette, hogy az IMF-től kapott hitelcsomag eddig fel nem használt részéből valósul meg a tranzakció, amelynek eredményeképpen a magyar kormány tulajdonrészt szeret a Mol-ban.

Mint ismert, a Nemzetközi Valutaalaptól (Európai Uniótól és Világbanktól közösen) még 2008-ban kapott 20 milliárd eurós hitelkeretet Magyarország, a világgazdasági válság kitörése után EU országok között elsőként, hogy elkerülje az államcsődöt, ugyanis a piacról elfogytak azok a rétegek, akik tovább finanszíroznák a magyar államadósságot.

A lehívott hitelből 875,3 milliárd forint állt még rendelkezésre, amelyből a részvénycsomag megvásárlása 507,8 milliárd forintot tett ki. (A több mint 3 milliárd eurós pénzállományból, amely rendelkezésre állt, 1,88 milliárd eurót költöttünk el, így valamivel több mint 1,3 milliárd euró maradt.)

Az 1,88 milliárd eurós ár (részvényenként 22 400 forint) a részvénycsomagért kedvező összegnek bizonyult – vélekednek egységesen tőkepiaci elemzők. Azonban az IMF pénzeket nem kellett volna elkölteni: maradhatott volna az MNB devizatartalékában, és 2012-13-ban a meredeken emelkedő „adósságpúpot” faraghatta volna le, ugyanis ekkor kell visszafizetni a Valutaalapnak a hitel jelentős részét.

Orbán Viktor miniszterelnök még tavaly szeptemberben beszélt arról, hogy „nagyon nehéz évek várnak ránk”, többek között az IMF-től felvett hitelek miatt.  „2012-ben és 2013-ban tízmilliárd eurós nagyságrendben kell visszafizetnünk a korábbi kormányok adósságait” - utalt a miniszterelnök az IMF-től felvett hitelre. Orbán Viktor szerint „ez azt jelenti, hogy ennyi pénzt kell kivenni a gazdaságból, hogy a Gyurcsány-korszak adósságcsapdájából ki tudjunk törni”.

Egy név nélkül nyilatkozó közgazdász a Világgazdaság Online-nak azt mondta: „tény, könnyebb lett volna az IMF adósságot úgy törleszteni, hogy fogjuk a betétet, és visszaadjuk amivel automatikusan csökkent volna az adósság, így viszont majd ennyivel kell több devizakötvényt kibocsátani”. Hozzátette: „tekintve az idei robusztus érdeklődést, valószínűleg nem lesz gond”. Azonban megjegyezte, hogy: „legalábbis reméljük”.

Az idei tapasztalatok alapján a magyar devizakötvények – amely kibocsátás ugyan magas kereslet mellett alakult – óriási hozamfelárral kelhetnek el. Abban bízhatunk, hogy Magyarország adósbesorolását felfelé javítják a nemzetközi hitelminősítők, amelynek következményeképp javulna piaci megítélésünk is. A Széll Kálmán Tervet már „beárazta a piac”, a CDS-felár pedig 250 bázispont környékén ragadt be, amely feltörekvő országot tekintve bóvli-közeli állapotnak tűnik.

A 3 nagy nemzetközi hitelminősítő – Moody’s, Standard & Poor’s, Fitch – a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott kategóriában tartja Magyarországot (egy szinttel a bóvli felett) negatív kilátással, vagyis a további leminősítés kockázatával. Ha a költségvetési kiigazítási program nem puhul fel, akkor jelentős esély van a megítélés javulására, azonban a nemzetközi befektetői környezet is jelentős befolyásoló tényező lesz.

„A részesedés (a piaci árhoz mérten prémium nélküli) kivásárlása  nem volt újdonság, hosszú ideje téma a piacon, a háttérben folyó tárgyalásokról tudtunk. Bár a növekvő állami tulajdont általában szkeptikusan figyelik a befektetők, az állam támogatja a menedzsmentet és az üzleti célokat is és a nagyobb energiaellátási biztonságra hivatkozik” – mondta Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. „Mindemellett a tranzakció csökkentheti az esetleges ellenséges felvásárlások esélyét, bizonyos szempontból megkönnyítheti a cégvezetés dolgát” – emelte ki.

A Szurgut-részesedés állami felvásárlása a MOL-ban eddig bizonytalan hatással volt a forintra nézve – tette hozzá. A piac értelmezésétől függ, hogy az állami tulajdon növekedését negatívumként fogja-e fel, vagy örül annak, hogy a részesedés körüli bizonytalanság lezárult – jegyezte meg.

„A lehívott IMF-pénz ilyen célú felhasználása mindenesetre szokatlan (főleg a kormány eddigi adósságcsökkentési erőfeszítéseit nézve), még ha nem is sért szerződéseket, megállapodásokat” – értékelte Barta György a tranzakciót a lapunknak. „A nemzetközi szervezet jellemzően nem az állam továbbterjeszkedését elősegítendő juttatja a forrásokat a bajba jutott országoknak – hangsúlyozta a CIB Bank vezető közgazdásza.

Az világos, hogy a felhasznált hitelrészt vissza kell fizetnie az országnak, tehát a nettó adósság emelkedhet. Szembe lehet állítani a visszafizetéshez felvett új hitel költségét a MOL-részesedésen elérhető esetleges nyereséggel – mondta az elemző. Hozzátette, hogy korábban jelentős „opportunity cost”-ot szenvedett el az állam, amikor 2004-ben egy jelentősebb MOL-pakettet adott el 6 500 forintos részvényenkénti áron; ma a részvény 2 3000 környékén mozog.

Mi lesz az államadóssággal?
 
Az adósság kérdése mellé adódik az is, hogy a hazai számviteli szabályok alapján a vásárlás költségvetési kiadásnak is minősül, de ez az ESA-cél elérését, vagyis az EU elszámolási rendszerében mért költségvetési hiánycélt nem veszélyezteti – mondta Barta György.

„A lehívott IMF-összeg biztonsági tartalékként jó, hogy megvolt, azt is örvendetesnek tartottuk, hogy az IMF-hitel korai visszafizetéséről korábban hamar letett a kormány” – hangsúlyozta.

A finanszírozási helyzetünk azonban már sokkal stabilabb, mint a hitelrész lehívásának pillanatában volt, így komoly kockázatot nem jelent a tranzakció, különösen a még így is tetemes devizatartalékokat nézve - tette hozzá.

A devizatartalék történelmi csúcsról, több mint 36 milliárd euróról csökkent a vásárlás összegével.

Az államosítás felé irányuló szándékokra azonban érzékeny a piac, így a lépés pár aggályt megint a felszínre hozhat – fejezte be.