Nem született még döntés arról, lehet-e 2014 után is önálló polgármesteri hivatala a legkisebb településeknek, sem arról, rákényszerítenék-e a polgármestereket arra, hogy fizetés nélkül végezzék a munkájukat. Korábban kiszivárogtak ugyan olyan értesülések, hogy a hivatalt 2000 lakos alatt szüntetnék meg, a falvak első embereinek pedig ezerfős településméret alatt tennék kötelezővé a társadalmi munkát, de ezek az elképzelések még változhatnak.
Kormányközeli forrásokból úgy értesültünk: a fő dilemma az, fel merjék-e vállalni a politikai kockázatot, amelyet a kistelepülések önállóságának részleges felszámolása jelentene. Érthető a félelem, hiszen a Fidesz ellenzékből kritizálta az akkori kormányokat, amikor falusi posták vagy iskolák zártak be. Sokak szerint azonban akkor lehet hatékonyabb az önkormányzati rendszer, ha a legkisebb falvakban csak a minimálisan szükséges feladatokat látják el, és több hatáskört visznek át a 2013-tól felálló járásokhoz. Tállai András államtitkár a munkaanyag bemutatásán arról beszélt, hogy a jegyzői feladatok mintegy kétharmada kerülne át járási hatáskörbe.