A tervet Dmitrij Medvegyev elnök jelentette be tíz nappal ezelőtt a Szentpéterváron tartott Nemzetközi Gazdasági Fórumon. A részleteket ismertetve Kudrin a Renaissance Capital Moszkvában tartott befektetői konferenciáján kifejtette, hogy az orosz állami az Aeroflot nemzeti légitársasággal kezdi a privatizációt és el fogja adni többségi tulajdonrészét "csaknem valamennyi" olajtársaságban és közlekedési vállalatban. "Ebbe beletartoznak a pénzügyi, a távközlési szektorok, a közlekedési vállalatok és az olajtársaságok".
A BBC jelentős gazdaságpolitikai fordulatként jellemzi Moszkva döntését, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a moszkvai vezetés a gáziparágat nem jelölte meg a privatizációs célpontok között, mi több, Arkagyij Dvorkovics, az államfő gazdasági tanácsadója leszögezte, hogy a Gazprom nem szerepel a tervekben. Megfogalmazása szerint a vállalat jelentős infrastrukturális szereppel bír, ezért "nem fogják elkapkodni" privatizációját. Ugyanakkor Dvorkovics közlése szerint terítékre kerülhet a Rosznyeft állami olajóriás és a VTB külkereskedelmi bank.
Utóbbi privatizációja már megkezdődött: a VTB részvénycsomagja a legsikeresebb részvényelhelyezés volt az orosz értékpiacon a válság utáni időszakban. A Vnyestorgbank a második legnagyobb orosz pénzintézet, melynek 10 százalékáért fizettek ki a befektetők 95 milliárd rubelt, azaz mintegy 649 milliárd forintot.
A brit hírügynökség megfogalmazása szerint úgy tűnik, véget ér az az évtized, amelyben az orosz állam, Vlagyimir Putyin volt államfő égisze alatt ismét ellenőrzése alá vont számos, kulcsfontosságú szektorban működő nagyvállalatot. A korábbi tervek szerint 2015-ig mintegy ezer vállalatot adnak magánkézbe és a kormány reményei szerint a külföldi befektetők is érdeklődnek majd az olyan vállalatok papírjai iránt, mint a Szberbank, a Szovkomflot vagy a fent említett két cég. A privatizáció a remények szerint 1,8 ezer milliárd rubeles bevételt termel,
Kudrin azt is közölte, hogy a következő tíz év alatt Oroszország további befektetést akar vonzani. Ám a befektetők orosz gazdaság iránti bizalma mélyponton van, idén eddig közel 50 milliárd dollárnyi tőke hagyta el Oroszországot. A félelem fő oka, hogy nem tudni, kit indít Moszkva a következő elnökválasztáson.
