Az államiak mellett egyéb nagy értékű megbízásokat kötöttek európai és kínai cégek a pekingi vezetés európai körútjának harmadik állomásán. Az Airbus nyugat-európai repülőgépgyártó 62 darab A–320 Neo típusú gép értékesítéséről írt alá megállapodást kínai partnerével. Az egyezség szerint akár 88 darabra is bővülhet a gépek száma. A Reuters hírügynökség szerint listaáron számolva csupán ez a megállapodás 7,5 milliárd dolláros üzletet jelent.
Új projektekről – Kínában induló beruházásokról, gyárak és kutatás-fejlesztési központok létesítéséről – állapodott meg kínai partnerekkel a Volkswagen, a Daimler, a Siemens és több közepes méretű német vállalat is.
Ven Csia-pao pedig a maga részéről újfent „segítő kezet” ajánlott Európának, mondván, Kínának elemi érdeke az euró stabilitása. A miniszterelnök szerint Európa reformokkal képes lesz túllendülni pénzügyi nehézségein. Kína pedig azzal segíthet, hogy európai államkötvényeket vásárol.
Csak óvatosan
Ven Csia-pao kínai miniszterelnök nagyvonalú ígéretek sorát teszi, ez sokakat lelkesedéssel tölt el. De vigyázat, a nyilatkozatokat többnyire alig követi folytatás – emlékeztet a Financial Times Deutschland. A lap szerint Kína óvatosabb, mint a világválság idején, amikor Peking kárvallott bankokba fektetett. Magyarország tanulhatna a spanyol példából. Januárban Zapatero kormányfő bejelentette, hogy Kína 9 milliárd eurónyi spanyol kötvényt vásárol, később ezt „kommunikációs hibának” nevezte. Portugáliának és Görögországnak is ígért Kína milliárdokat, ám nem tudni, végül mennyit fektetett kötvényekbe.
