Továbbra is az élelmiszerek és az üzemanyagok ára okoz inflációs feszültséget, előbbiek 8,6, utóbbiak 13,1 százalékos átlagos drágulást produkáltak az elmúlt egy évben. Mindkét területen enyhült azonban a helyzet, már nem olyan meredek az áremelkedés, mint korábban. Az élelmiszereknél az agrárium tavalyinál kedvezőbb terméskilátásai hűtik a drágulást, míg a benzinkutakon a csökkenő olajárak éreztetik kedvező hatásukat.
Ezenkívül a tavaly májusi gázáremelés hatása is kiesett az éves indexből, szintén csökkentve azt. A nyersanyagok drágulása csak lassan szivárog át a többi termék árába, ezt mutatja, hogy az azoktól és a hatósági áras termékektől megtisztított maginfláció változatlanul 2,7 százalékos volt az elmúlt hónapban. A szolgáltatások ára is visszafogottan, 1,9 százalékkal nőtt, mindez pedig csökkenti a valószínűségét egy esetleges jegybanki kamatemelésnek.
A ruházati cikkeknél viszont megjelent a drágább alapanyagok hatása májusra, így a szezonális árcsökkenés a megszokottnál jóval kisebb volt, éves szinten pedig 3,8 százalékkal emelkedtek az árak. Az elmúlt években ebben a termékkörben alig volt példa 2 százalék fölötti drágulásra. Árcsökkenés a tartós fogyasztási cikkeken kívül az élvezeti cikkeknél következett még be.
Bár egyhavi adat alapján az elemzők még valószínűleg nem módosítják érdemben az előrejelzéseiket, de ha tartós a mostani fordulat, akkor mérsékelhetik a jelenleg 4-4,2 százalékos prognózisaikat. A Magyar Nemzeti Bank a jövő héten adja ki negyedéves inflációs jelentését. Az ebben vázolt pénzromlási pálya ugyancsak érdekes lehet. Ez döntheti el ugyanis, lesz-e még szükség szigorításra a monetáris politika részéről, vagy továbbra is teljesíthető 6 százalékos kamattal is a jövő évi cél.
Az Eurostat korábbi adatai szerint az eurózóna egészében is megszakadt a romló tendencia, már ami az áremelkedést illeti. Az áprilisi, 2,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedést követően 2,7 százalékra szelídült a drágulás, amely ugyancsak a nyersanyagok miatt van hónapok óta az Európai Központi Bank célja fölött.
