A kormányzat és a Bankszövetség 2011. május 30-án jelentette be Otthonvédelmi akciótervét, amelynek egyik programpontja a teljesítő jelzáloghitel-adósok törlesztési árfolyamának átmeneti rögzítése. A jogosult hiteladósok végleges részvételi aránya érdemben befolyásolhatja mind a hitelezés, mind pedig a fogyasztás alakulását a teljes előrejelzési horizonton – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Inflációs Jelentésében.
Az árfolyamrögzítési program keretében a még teljesítő deviza-jelzáloghiteladósok kérhetik, hogy havi törlesztőrészleteiket 36 hónapig, de maximum 2014. december 31-ig tartó rögzítési periódus alatt az alábbi kedvezményes árfolyamszinteken törleszthessék:
- frankhitelek: 180 Ft/svájci frank (a június 15-i árfolyam: 218 Ft/svájci frank, 21 százalékkal gyengébb);
- euróhitelek: 250 Ft/euró (a június 15-i árfolyam: 265 Ft/euró, 6 százalékkal gyengébb);
- jenhitelek: 2,0 Ft/japán jen (a június 15-i árfolyam: 2,29 Ft/japán jen, 14 százalékkal gyengébb).
A konstrukció a devizahitelesek szempontjából lényegében egy adósság-átstrukturálásnak felel meg, valamelyest kedvezőbb feltételekkel, mint amelyekkel a bankok piaci alapon jelenleg is kínálják az ástrukturálás lehetőségét – írja az MNB. Mivel a banki átstrukturálások során legalább az ügyleti kamatot felszámítják (illetve az ügyfél hitelminőség-romlása miatt azt gyakran növelik is), ezért a bankok által végrehajtott átstrukturálások nagyobb kamatterhet rónak az ügyfélre, mint az állami „árfolyamrögzítés” segítségével végrehajtott átstrukturálás – állapítják meg a szakértők.
Az elemzőstáb úgy véli, hogy a konstrukció mindazonáltal elsősorban azon teljesítő adósok számára lehet előnyös, akik eleve hiteleik átstrukturálását tervezték, vagy akik hiteleit már korábban piaci alapon átstrukturálták, de türelmi időszakuk lejár 2011. december 31-ig (ez utóbbi kör állományarányosan nagyjából 4 százalékot tesz ki).
Az MNB szerint a programba belépők várható számát és körét több, nehezen számszerűsíthető tényező befolyásolhatja, például a likviditási kifeszítettség, spekulációs és óvatossági megfontolások vagy a szociális háttér.
Hányan választhatják az árfolyamrögzítést?
A jegybank a jen és a frankadósokat vizsgálta, tekintve, hogy az euróadósoknál az árfolyam rögzítésének lehetősége a jelenlegi árfolyamszintek tükrében nem olyan vonzó lehetőség. Ha a programban minden jogosult élne részvételi lehetőségével, akkor a jelenlegi feltételek mellett, illetve a jelenlegi árfolyamszintek fennmaradása esetén a gyűjtőszámlákon – kamatokkal együtt - mintegy 330-340 milliárd forint halmozódna fel 2014 végéig.
Ennek hatására ezen adósok bankok felé fennálló kötelezettsége 2014 végéig csak 6 százalékkal csökkenne, míg az árfolyamrögzítés nélkül ez az adósságállomány 14 százalékkal lenne alacsonyabb (a szóban forgó adósok újabb hitelfelvételétől eltekintve).
A hiteladósok preferenciájától függően azonban a részvételi arány jelentősen alacsonyabb lehet. „A rendelkezésünkre álló adatbázisokból megkíséreltük számszerűsíteni a programba belépők várható számát és körét. Feltételezésünk szerint a részvétel azok számára lehet vonzó, akik egyébként is fontolgatták hiteleik átstrukturálását, illetve akiknek jövedelmi kifeszítettségük miatt likviditási pufferre van szükségük. Ezért a rendelkezésre álló mintáinkban a potenciális átlépők körét azokra szűkítettük, akiknek jövedelme nem haladja meg az átlagbért, illetve akiknek jövedelemarányos törlesztési terhe 30, illetve 40 százaléknál nagyobb. A 40 százalékot meghaladó jövedelemarányos törlesztési teherrel bíró, és átlagbér alatti jövedelemmel rendelkező adósok mintaelemszám alapú gyakorisága 17,5 százalék, állománnyal súlyozva pedig 28,5 százalék” – írja az MNB.
Ugyenezen gyakoriságok a 30 százalékot meghaladó törlesztési teher esetén 28,1 százalék, illetve 41,3 százalék. „A tényleges részvételi arány tehát becslésünk szerint állományarányosan 30-40 százalék lehet, így a gyűjtőszámlákon felhalmozódó összeg 2014 végéig mintegy 97-130 milliárd forintot tehet ki” – áll a jelentésben.
Növekedhet a fogyasztás az MNB szerint
Mivel a programba potenciálisan belépők köre korlátozott likviditással rendelkezik, ezért „ezen háztartások felszabaduló jövedelemtöbbletüket megtakarítás helyett döntően fogyasztásra költhetik” – folytatják a szakértők. Ez negyedévente mintegy 6,3-8,3 milliárd forintnyi többletet jelenthet a háztartások fogyasztási kiadásaiban. Ugyanakkor azt figyelembe kell venni, hogy ez a fogyasztásnövekedés kényszerhitelezéssel, azaz a háztartások túlzott eladósodottságának fenntartásával történik, nem pedig új egészséges hitelaktivitás által – teszik hozzá.
Akik a kedvezőbb árfolyamon való törlesztést választják, mindenképpen érdemes megtakarítani, mert az időszak elteltével magasabb törlesztési teherrel nézhetnek szembe. Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza kedden hangsúlyozta: semmiképpen sem ajánlatos a rögzítés mellett döntőknek a felszabaduló összegeket a folyó kiadásokra - fogyasztásra - elkölteni, hisz 2014 után ismét nagyobb terhekkel kellhet majd szembenézniük. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője is úgy vélte, aki az árfolyamrögzítést választja, tudomásul kell vennie, hogy a megtakarításait növelnie kell, hogy a végén képes legyen törleszteni.
Mindazonáltal a tényleges résztvevők számát és fogyasztási hajlandóságát jelentős bizonytalanság övezi az MNB szerint. A bizonytalanságot okozó tényezők közül a legfontosabb a devizaárfolyamok alakulása. „Míg becslésünk során a jelenlegi árfolyamszintek fennmaradásával kalkuláltunk, fontos kiemelni, hogy minél erősebb lesz a svájci frank a következő 6 hónapban (2011. december 31-ig, a program belépési határidejéig), annál magasabb lehet a programba belépők száma és a fent leírt hatások nagysága. A rögzítési időszak alatt megvalósuló árfolyammozgás pedig végső soron a halmozódó gyűjtőszámla végösszegét, és így a háztartások jövőbeli törlesztési terheit befolyásolja jelentősen” – fejezik be.
