Még keményebb megszorítások Görögországban
Csaknem 80 milliárd eurót kíván megtakarítani a görög kormány annak a programnak a keretében, amelyet pénteken mutatott be Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter. Az állam 2012 első negyedének végéig teljes egészében eladja a Hellenic Petroleum olajtársaságban tartott 35,5 százalékos tulajdonrészét.
A Depa gázipari vállalatban birtokolt részesedéséből a korábban tervezett 32 százalék helyett 55 százalékot ad el az állam és csak 10 százalékos pakettet tart meg.
Az állam értékesíti a Defa gázszolgáltatóban tartott teljes részesedését és az észak-keleti görög partoknál fekvő mélytengeri gázmezőben meglévő teljes részesedését is. A program felgyorsítja a privatizációs folyamatot. Az OPAP sportfogadási iroda értékesítését 2011-re hozzák előre 2012-ről, csakúgy, mint számos banki részesedés eladását.
A költségvetés végleges tervezete, amelynek parlamenti megszavazását június 28-ra reméli a kormány, az EU és az IMF feltételeinek megfelelően független szakértők által irányított privatizációs alap létrehozását írja elő.
A privatizálásra szánt vagyon - kezdve a közlekedési-szállítási vállalatoktól az energiaipari vállalatokon át egészen a bankokig - értékesítéséből 2015-ig 50 milliárd eurós bevételt vár a görög kormány. A terv azonban ellenállásba ütközhet mind a parlamentben, mind pedig a közvélemény részéről.
A csomagot bemutató sajtótájékoztató keretében közölte, hogy számít a magánbefektetők részvételére is. "Az új mentőcsomag a tervezett privatizációs programból befolyó összegekből, a magánhitelezők önkéntes részvételéből, valamint esetleg további hitelekből állhat össze" - közölte Papakonsztantinu. A csomag "két-három évre" fedezhetné az ország finanszírozási szükségleteit - fogalmazott -, azaz a 2012-től 2014-ig terjedő időszakban.
Az EKB és Németország homlokegyenest ellenkező véleményt vall a magánhitelezők bevonásáról a görög adósság átalakításába, ami akár az ország fizetésképtelenné nyilvánításához is vezethetne a tőkepiacokon. Jean Claude Trichet az EKB csütörtöki kamatdöntő ülését követően hangsúlyozta, hogy a meghosszabbított futamidejű görög államkötvényeket az unió jegybanki szerepét ellátó EKB nem fogja beszámítani hitel fedezetként.
Németország a lejárati határidők meghosszabbításának elfogadására szólította fel a görög kötvényeket tartó magánbefektetőket a mintegy 90 milliárd euróra becsült új segélycsomag keretében, amit viszont az EKB széleskörű euróövezeti káros következményektől tartva mereven ellenez.
