Ahogy arról lapunk is korábban beszámolt, kormányrendeletben meghatározott, „elvárt mértékű” béremelés váltaná fel az országos bérajánlást, ha a parlament megszavazza azt az egyéni képviselői indítványt, amelyet tegnap nyújtott be több kormánypárti képviselő, köztük a bérmonitoring-bizottságban is szerepet vállaló Rogán Antal és Pálffy István.
A javaslat szerint ráadásul nem is egyeztetés alapján születne meg a kívánt emelés szintje, január elsejétől a kormány egyszerűen rendeletben határozná meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Ha életbe lépne a változás, a munkaügyi ellenőrzés a jövőben az elvárt mértékű béremelés megadására is kiterjedne, amelyet legalább a dolgozók kétharmada esetében kellene megvalósítani.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) lapunkhoz eljuttatott közleményében azonban úgy véli, a cégek többsége ezek után csődbe megy, vagy formailag elküldi és feketemunkásként, netán színlelt alvállalkozói szerződéssel "visszafoglalkoztatja" dolgozóinak többségét. Nagyjából ezekből a lehetőségekből választhatnak azok a versenyszférában működő cégek, amelyek nem tudják béremeléssel kompenzálni a kormány elhibázott szja-változtatásának a hatását, de nem akarnak a hatalom feketelistájára sem kerülni - hívja fel a figyelmet Székely Tamás, a VDSZ elnöke
Az elnök felháborítónak tartja, hogy a közbeszerzési eljárásokból, valamint az állami támogatásokból való kizárással fenyegeti a hatalom azokat a magáncégeket, amelyek nem garantálják az adóváltozás veszteseinek, - a 300 ezer forint alatti keresetűeknek - a bérkiegészítését.
Ráadásul az ötletgazdák itt is érvényesíteni akarják a kétharmados "álomszámukat" ugyanis igazságtalan döntésekre is rákényszerítenék a munkaadókat azzal, hogy beérik az érintett dolgozók kétharmadának a kompenzálásával, s a "maradék" egyharmaddal nem foglalkoznak. Ennek az lesz a következménye, hogy a munkáltatók csak azoknak a bérét fogják megemelni - már, ahol lesz erre pénzügyi keret -, akiknek egyébként sem sokat csökkent a pénzük. Azokkal a kiskeresetűekkel, akiknek a pénzéhez többet kellene pótolni, senki nem törődik, így aztán megint a legszegényebb munkavállalók járnak rosszul.
Az előterjesztést jegyző kormánypárti politikusok szerint azoknak, akik nem akarnak közbeszerzési eljárásokon megbízást szerezni, s állami támogatásra sem szorulnak, nem kell figyelembe venniük az intézkedést. Ez a pökhendi hozzáállás a hatalomra jellemző, ám teljesen felesleges erőfitogtatás - véli Székely, aki szerint a tervezett intézkedés is egyike azoknak, amelyeknek előkészítése során figyelmen kívül hagyták az időközben megsemmisített Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) elhangzott szakmai érveket.
Székely szerint az adójóváírás csökkentésének nem tervezett hatása miatt egyértelműen kapkod a kormány. Ugyanis már a 15-ről 12 ezer forintra lefaragott kedvezmény miatt is nagy a zúgolódás, hiszen a munkabérek kiesését nem korrigálta a gazdaság. Két éven belül pedig a maradék 12 ezres jóváírást is meg fogják szüntetni, s ekkor végérvényesen kiderül, hogy az szja-módosítás totális tévedés. A szuperbruttósítás csökkentése következtében azonban a gazdagoknak újabb adócsökkentéssel kedvez a kormány.
Az elnök aggályosnak tartja azt is, hogy eközben egy másik előterjesztésből kiderült, a jövőben nem büntetheti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) a szakszervezet ellenes jogsértéseket. Ez azt jelenti, hogy a kormány a bérkompenzálás végrehajtásának ellentételezéseként törvényesíti a munkaadók kontroll nélküli egyeduralmát a dolgozók felett. A VDSZ az indítvány elvetését és azonnali egyeztetést követel a témában. Székely emlékeztetett, a szakszervezetek a hónap végére tiltakozó nagygyűlést hívtak össze.
