Közös beruházások és új szövetség: ezt tervezi Magyar Péter a visegrádi országokkal
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a közép-európai népek sorsáról történelmük során sokszor idegen fővárosokban döntöttek.
Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy a kommunista rendszer összeomlása után a térség országai ismét ahhoz a gondolathoz nyúltak vissza, hogy közösen kell alakítaniuk jövőjüket.
A kormányfő szerint ez az eszme jóval régebbi a visegrádi együttműködésnél, ugyanakkor a rendszerváltást követően ismét kiemelt jelentőséget kapott, és a V4-ek keretében is fontos szerepet játszott a régiós együttműködés erősítésében.
Elmondta, hogy a visegrádi országok között időről időre komoly viták is kialakultak – például a bősi vízlépcső ügyében –, és az erős nemzeti érdekek gyakran ütköztek egymással. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a térség közös jövője miatt mindig volt lehetőség az együttműködésre és a közös gondolkodásra.
Magyar Péter szerint az Orbán-kormány idején a visegrádi együttműködés mélypontra került, ami sem Európa, sem a közép-európai régió érdekeit nem szolgálta.
Kijelentette, hogy a közös érdekek nem tűntek el. Úgy fogalmazott, hogy ugyanazok az utak kötik össze a térség országait, ugyanazok az energetikai kihívások érintik őket, ugyanabban a gazdasági térben élnek, és
ugyanazok a kérdések foglalkoztatják a magyar, a szlovák, a cseh és a lengyel családokat.
„A mai gödöllői találkozóra világos céllal érkezünk: a visegrádi együttműködés a következő évtizedekről szól. Arról, hogy Közép-Európa képes-e végre kiépíteni azokat az észak, déli közlekedési és energetikai kapcsolatokat, amelyekről évtizedek óta beszélünk” – mondta Magyar Péter.
Hozzátette, hogy a találkozó arról is szól,
- képesek-e a térség országai összehangolni fejlesztéspolitikájukat,
- valamint közösen fellépni a stratégiai beruházásokért
- és az innovatív iparágak régióba vonzásáért.
„Azért dolgozunk, hogy a visegrádi együttműködés ismét a régió fejlődésének biztosítéka és európai súlyának egyik legfontosabb motorja legyen” – mondta Magyar Péter.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, hogy amikor Magyar Péter Donald Tuskkal találkozott, szerinte nem a közép-európai együttműködés egyik képviselőjével egyeztetett, hanem a globális hatalmi érdekek egyik szereplőjével.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy Antall József miniszterelnök nevéhez fűződik a visegrádi együttműködés modern formájának megteremtése.
Emlékeztetett arra, hogy a V4-ek és Németország közötti kereskedelmi forgalma ma már nagyobb, mint Németország és Franciaország kétoldalú kereskedelme. Hozzátette: a Brexit óta az Európai Unió egyik legfontosabb gazdasági tengelye Berlin, Varsó, Prága és Budapest között húzódik.
Kiemelte, hogy az Európai Unión belül a közép- és kelet-európai országok súlyát ma már jóval jelentősebbnek kell tekinteni, mint korábban.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés politikai értelemben 2010 és 2021 között volt a legerősebb, függetlenül attól, hogy az egyes tagállamokban éppen milyen összetételű kormányok voltak hatalmon.
A fideszes politikus úgy fogalmazott, hogy most Magyarországon is olyan törekvések láthatók, amelyek közjogi szabályok figyelmen kívül hagyásával próbálják ellehetetleníteni a politikai ellenfeleket, illetve visszamenőleges hatállyal kívánják átírni az alkotmányos szabályokat.
„Magyarország számára a visegrádi együttműködés megerősítése az érdek, nem pedig a rossz gyakorlatok átvétele.
A politikai, gazdasági, kulturális és infrastrukturális együttműködés csak erősödhet, ha a visegrádi országok vezetői ezekről a kérdésekről tárgyalnak, ezért minden ilyen kezdeményezést támogatni fogunk”
– jelentette ki Gulyás Gergely.
Bujdosó Andrea Anna, a Tisza frakcióvezetője személyes romániai emlékeit felidézve arról beszélt, hogy a rendszerváltás idején az volt az álom, hogy eltűnjenek a határok, és a népek szabadon működhessenek együtt. Hangsúlyozta, hogy a szabadság jelentőségét igazán azok érthetik meg, akik olyan rendszerben éltek, ahol annak hiánya mindennapos tapasztalat volt.
Elmondta, hogy számára különösen fontos pillanat volt Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása, míg a visegrádi együttműködés szerinte azt a lehetőséget teremtette meg, hogy a közép-európai országok közösen élhessenek ezzel a szabadsággal.
Megfogalmazása szerint Romániából nézve Magyarország az uniós csatlakozást követően sokáig egyfajta „álomországnak” tűnt, hiszen a térség egyik kiemelkedő országának számított. Hozzátette, Magyarország akkoriban példaként szolgált számos szomszédos ország számára gazdasági teljesítményével és európai integrációjával.
Magyar Péter felszólalásában konkrét közlekedési fejlesztési terveket is ismertetett.
A miniszterelnök közlése szerint a visegrádi együttműködés egyik kulcsprojektje lehet az a Gödöllőn bemutatott terv, amely egy Varsót, Prágát, Pozsonyt és Budapestet összekötő nagysebességű vasútvonal kiépítését irányozza elő. A projekt megvalósításához pedig uniós forrásokat is felhasználhatnának.
Cikkünk frissül.
Közös beruházások és új szövetség: ezt tervezi Magyar Péter a visegrádi országokkal
