Milliárdos piac nyílhat meg a magyarok előtt is, ráadásul egészséges és fenntartható

Az ökológiai gazdálkodás gyors bővülése új üzleti lehetőséget teremthet a vetőmagágazatban is. Magyarországon 2025 végére már több mint 400 ezer hektár került ökológiai művelés alá, ami a mezőgazdasági területek 8,5 százalékát jelenti, és az évtized végére akár 10–12 százalékra is emelkedhet ez az arány. A termelési terület növekedésével egyre nagyobb kérdéssé válik, hogy lesz-e elegendő, hazai viszonyokra fejlesztett ökológiai vetőmag – hívta fel a figyelmet a Vetőmag Szövetség.

Magyarországon nincs nyilvánosan hozzáférhető adat arról, pontosan mekkora forgalmat bonyolít az ökovetőmag-piac, nemzetközi összevetésben viszont már elmondható, hogy jelentős üzletről van szó. Piackutatói becslések szerint a globális ökológiaivetőmag-piac értéke 2024-ben mintegy 4,9 milliárd dollár volt, és 2030-ra elérheti a 7,7 milliárd dollárt. Európában a piac értéke 2027-re meghaladhatja az 1,8 milliárd dollárt.

A magyar piac jelenlegi mérete ennek csak töredéke lehet, de a szakmai szervezetek szerint, a növekedési tartalék jelentős. Egy egyszerű, területalapú arányosítás alapján a hazai ökológiai gazdálkodás mérete már önmagában is több tízmilliárd forintos elméleti vetőmagpiaci potenciált jelezhet. Ez azonban nem jelent tényleges éves forgalmat: az ökogazdaságok jelentős része gyepterület, ültetvény vagy olyan kultúra, ahol a vetőmagvásárlás nem minden évben, illetve nem azonos intenzitással jelentkezik. A tényleges piacot ezért elsősorban a szántóföldi növények, a zöldségtermesztés, valamint a vetőmagcsere gyakorisága határozza meg.

Ökológiai vetőmag: még nem a hazai diktál

Dr. Mikó Péter, a Vetőmag Szövetség ökovetőmag munkacsoportjának vezetője szerint a szervezet már hat évvel ezelőtt felismerte, hogy az ökológiai termelés bővülése új helyzetet teremt a vetőmagpiacon. A munkacsoport fő célja, hogy növelje a hazai ökovetőmag-felhasználást, és a jellemzően exportpiacokra termelő vetőmagcégek kínálata nagyobb arányban jusson el a magyar gazdálkodókhoz is. Fontos az is, hogy a következő években a magyar gazdálkodók hazai előállítású, ökológiai körülményekre fejlesztett vetőmagot kapnak-e, vagy a kereslet növekedése elsősorban az importőröknek teremt új üzletet.

A helyzetet nehezíti, hogy az ökológiai gazdálkodásban sokszor továbbra is olyan fajtákat használnak, amelyeket intenzív, hagyományos termesztési körülményekre nemesítettek. Ezek magas műtrágya- és növényvédőszer-használatra épülő technológiák mellett teljesíthetnek jól, miközben az ökológiai gazdálkodóknak más tulajdonságokra lehet szükségük.

Az ökotermelők számára különösen fontos lehet a jobb gyomelnyomó képesség, a betegségekkel szembeni ellenállóság, a tápanyaghiányosabb körülmények közötti stabil hozam, valamint az időjárási szélsőségekkel szembeni alkalmazkodóképesség. Egy nem megfelelő fajta kiválasztása az ökológiai gazdálkodásban jóval nagyobb kockázatot jelenthet, mert a termelőnek kevesebb gyors beavatkozási lehetősége van, mint a konvencionális technológiában. 

A Nébihnél is új korszak indulhat

Az idén a Nébih első alkalommal indított ökológiai fajta-regisztrációs kísérletet, amelybe két új fajtajelöltet jelentettek be. Ez fontos lépés lehet abba az irányba, hogy ne csak a hagyományos termelésből átemelt fajták közül választhassanak az ökogazdák, hanem kifejezetten ökológiai viszonyokhoz vizsgált és nemesített növények is megjelenjenek a piacon.

A Vetőmag Szövetség, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Nébih hatodik éve működteti az ökológiai posztregisztrációs fajtakísérleti rendszert. A program középpontjában elsősorban a kalászos gabonák állnak: az őszi búza mellett árpa, tritikálé és tönkölybúza is szerepelt a vizsgálatokban. Emellett őszi borsóval, kisebb területen pedig szójával is folynak kísérletek.

Ez azért lehet különösen fontos, mert az ökológiai szántóföldi növénytermesztésben továbbra is a kalászosok dominálnak. Ugyanakkor egyre nagyobb figyelem irányul a borsófélékre, a csemegekukoricára, a napraforgóra és a szójára is. A magasabb hozzáadott értékű zöldségágazatban pedig a csemegekukorica, a zöldborsó, a sárgarépa, a paradicsom és a paprika vetőmagigénye nyithat új piacot.

Tíz év múlva megszűnhet a kiskapu

A keresletet nemcsak a termőterület bővülése, hanem a szabályozás is felfelé húzhatja. Az uniós ökológiai rendszerben jelenleg még lehetőség van arra, hogy indokolt esetben nem csávázott, konvencionális vetőmagot használjanak az ökogazdálkodók. Ez a derogáció azonban 2036-ig fokozatosan kifuthat, utána pedig alapvetően ökológiai vetőmagból kellene biztosítani az ökológiai termelést.

A következő tíz év ezért döntő időszak lesz a vetőmagágazat számára. A hazai szereplőknek nemcsak több ökovetőmagot kell előállítaniuk, hanem olyan fajtákat is kínálniuk kell, amelyek

• valóban alkalmazkodnak a magyarországi termőhelyekhez,
• a szélsőséges időjáráshoz 
• és az ökológiai gazdálkodás technológiai feltételeihez.

Dr. Sipos Kitti, a Biokontroll Nonprofit Kft. tanúsítási részlegvezetője szerint az ökológiai szemlélet ma már a növénytermesztés szinte minden ágában jelen van. A szántóföldi kultúrák mellett a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben, valamint a gyógynövényágazatban is bővül a termelés. A gyümölcsök közül az alma és a meggy, a héjasok közül pedig a dió szerepe nőtt meg.

Nem pusztán üzlet: egészség és fenntartatóság

Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője szerint az ökológiai gazdálkodás továbbra is az egyetlen olyan fenntartható élelmiszer-termelési rendszer, amely mögött egységes jogszabályi és ellenőrzési rendszer áll. Az ökológiai termelésben nem használnak műtrágyát, GMO-t és szintetikus növényvédő szereket, a feldolgozásban pedig szigorúbb adalékanyag-korlátozások érvényesülnek. Az ökovetőmag-ágazat felfutása ezért nem csupán üzleti kérdés. A megfelelő fajták elérhetősége hatással lehet a termelők jövedelmezőségére, az ökológiai termékek hazai kínálatára, valamint a mezőgazdaság alkalmazkodóképességére is.