Kezdődhet a boszorkányüldözés Magyarországon: példátlan hatalma lesz Magyar Péter szuperhatóságának – minden, amit a vagyonvisszaszerzési hivatalról eddig tudunk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA parlament hétfői plenáris ülésén Magyar Péter bejelentette, hogy megindítják a "Tisztítótűz műveletet", melynek keretében elmondása szerint létrehozzák "Európa legerősebb korrupció elleni intézményét". Ez utóbbival a kormányfő arra utalt, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt (NVVH). A csomag része egyes közjogi méltóságok elmozdítása, valamint az országgyűlési képviselők mandátumának három ciklusra, azaz tizenkét évre való korlátozása is.
Vagyonvisszaszerzési hivatal, mint a politikai leszámolás legfőbb eszköze?
A kormány a megszokott minimum 8 helyett 5 napos társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) létrehozásáról szóló jogszabálycsomagot. A tervek szerint az új szervezet az elmúlt húsz év közvagyont érintő visszaéléseinek feltárására és a jogellenesen megszerzett vagyonelemek visszaszerzésére kapna felhatalmazást. A politikai leszámolásként is felfogható intézkedéseket és a szervezet létrehozását a miniszterelnök az előző kormány maffiához való hasonlításával igyekezett alátámasztani.
A tervezet szerint az NVVH átfogó vizsgálatokat folytatna a korrupciógyanús és vagyonkimentési konstrukciók feltárására. A hatóság a tulajdonosi láncok elemzésével és pénzügyi nyomkövetéssel igyekezne azonosítani az érintett vagyonelemeket. Feladatai közé tartozna a jogtalanul eltulajdonított közpénzek visszajuttatása az állami ellenőrzés alá.
A tervezet alapján a hivatal más szervektől is átvehetne ügyeket, így például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaihoz kapcsolódó eljárásokat is magához vonhatná.
Bűncselekmény gyanúja esetén a hivatal zárolási intézkedéseket kezdeményezhetne, valamint büntetőeljárás megindítását indítványozhatná az illetékes hatóságoknál.
Újítás, ami a pártállami múltba vezet
A miniszterelnök elmondása szerint az NVVH közvetlenül a kormány irányítása alatt működne, de az ügyészi szervezettel párhuzamosan. A hivatal – és azon keresztül a kormány – széles körű hozzáférést kapna állami és pénzügyi nyilvántartásokhoz, ami lehetővé tenné a különböző adatbázisok összevetését és a vagyoni folyamatok nyomon követését.
A magyar jogrendben mindenképp nóvum az új szervezet létrehozása, ugyanis Magyarországon a rendszerváltást követően az ügyészség teljesen függetlenné vált a kormánytól, és kizárólag az Országgyűlésnek alárendelt, önálló alkotmányos szervként működik.
Bár vádat közvetlenül nem emelhetne a létrehozni kívánt új hivatal, ám feladata lenne a büntetőeljárások hivatalos indítványozása és a zárolások kezdeményezése az ügyészség felé.
A hivatal vezetőire szigorú átvilágítási és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának. A miniszterelnök elmondása szerinti munkával járó biztonsági kockázatok miatt mentelmi jog illetné meg őket, emellett folyamatos rendőri védelmet is biztosítanának számukra, ami ismételten a legmagasabb szintű igazságügyi pozíciók, így például a legfőbb ügyész státuszára emlékeztet.
A fentiek alapján első ránézésre is sértheti a hatalmi ágak megosztásának elvét a kormány alá rendelt szuperhatóság létrehozása. Például, ha a hivatal közvetlen nyomozati cselekményeket végezne, azzal elvonná a független ügyészség és a rendőrség Alaptörvényben rögzített feladatait.
Mivel a hivatal a végrehajtó hatalom alá tartozna, egyes jogászok szerint fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálatokat politikai alapon indítják meg vagy állítják le. Illetve azt is hangsúlyozzák, hogy
egy valódi antikorrupciós szervnek a mindenkori kormánytól is teljesen függetlennek kellene lennie, különben nem lesz képes a jelenlegi vagy jövőbeli kormányzati szereplők visszaéléseit vizsgálni.
Illetve felhívják arra is a figyelmet, hogy az elmúlt 16–20 év magánosításainak és közbeszerzéseinek utólagos, törvényi úton történő felülvizsgálata a jogbiztonság alapelvét veszélyeztetheti, hiszen visszamenőleges hátrányos joghatások nem éppen jogállami megoldások.
A magántulajdonhoz való jog is sérülhet
Valamint éles kritikát kapott az a tervezett passzus is, amely szerint állami kontroll alá helyezhetnek olyan magáncégeket, amelyek bevételeinek nagy része közbeszerzésekből származik. Ez
- a tulajdonhoz való jog
- és a piacgazdaság alapelveinek
súlyos korlátozását jelentheti, ha nincsenek mögötte kőkemény bírói garanciák.
Ha az eddig nyilvánosságra hozott ismérvekkel alkotják meg a hivatalt, annak komoly következményei lehetnek a hazai jogbiztonságra nézve – állítják egybehangzóan az általunk felkeresett jogászok, akik ragaszkodtak az anonimitáshoz, tartva attól, hogy a későbbiekben hátrány érheti őket véleményükért.
