Horribilis összeget emészt fel az állam egyik stratégiai ágazata, de még így is pumpálni kell bele az adófizetők pénzét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMa Magyarországon a MÁV Személyszállítási Zrt. és a GYSEV Zrt. a két legnagyobb személyszállító szolgáltató. A MÁV végzi a Volán beolvasztása után az autóbuszos helyközi személyszállítást is. A hazai helyközi személyszállítási közszolgáltatás teljes költsége 2025-ben 907,77 milliárd forintot tett ki – írja összefoglalójában Feldmann Márton vasúti szakértő, a Prolan Zrt. vasút-automatizálási üzletág-igazgatója.
A menetdíjbevétel két tételből állt: a belföldi utasok által fizetett 97,88 milliárd, és a nemzetközi utazásokból származó 21 milliárd forintból, ami együtt 121,8 milliárd forint volt. (Magyarországon a MÁV Személyszállítási nemzetközi vonatjai is részei a közszolgáltatásnak.
A teljes költségnek tehát
- a 13,4 százaléka százaléka származik az utasoktól,
- több mint 78 százalékát fedezi az állami szerepvállalás,
- és körülbelül 9 százalék az egyéb bevétel (ilyen a kocsibér és az aktivált saját teljesítmény)
Az államnak ki kell fizetnie, amit megrendelt
Az állam több formában is forrást ad a közszolgáltatási személyszállításhoz, az egyik ilyen a szociálpolitikai menetdíj támogatás, amely a jogszabályokban foglalt kedvezményeket, például a 65 év felettiek és a 14 év alattiak díjmentes utazására.
Ilyen jogcímen az állam 2025-ben összesen 102,5 milliárd forintot folyósított, vagyis többet, mint amennyit a fizető belföldi utasok összesen a pénztárban hagytak – mutat rá Feldmann Márton.
Ezt egészíti ki egyéb bevételként a közszolgáltatási költségtérítés, amit a megrendelt szolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségeiért a megrendelőnek, azaz a magyar államnak kell EU rendelet alapján fizetnie. Ez tavaly 2025-ben 609 milliárd forint volt.
A MÁV Személyszállítási Zrt. bevétele tovább csökkent. A belföldi menetdíjbevétel 7 milliárd forinttal lett kevesebb, amit a nemzetközi területen elért 2,2 milliárd forintos növekedés nem tudott kompenzálni. A költségek egy éven belül több mint 10 százalékkal nőttek.
Jól jött a költségtérítés
Éves jelentésében a MÁV kitér rá, hogy tavaly a vasúti és HÉV közszolgáltatási személyszállítás teljes árbevétele 11,1 milliárd forinttal nőtt, főként a menetdíj és helyjegy bevételek, valamint a szociálpolitikai menetdíj támogatás növekedése miatt. Ez beolvadásra vezethető vissza. A nem közszolgáltatási személyszállítás telje bevétele 17,6 milliárd forinttal csökkent, mert a bázis időszakban még továbbszámlázott ország- és vármegye bérletek miatt bevételelszámolás volt a jogelőd társaságok között. Erre az integráció után már nincs szükség.
- A közúti agglomerációs személyszállítás bevétele 5,7 milliárd,
- a közúti helyi személyszállítás bevétele 10,1 milliárd,
- a közúti helyközi személyszállítás bevétele 86,1 milliárd,
- a közúti szabadáras személyszállítás bevétele 5,7 milliárd
forint volt tavaly. E tevékenységek megjelenését a MÁV-HÉV Zrt. és a Volánbusz Zrt. beolvadása eredményezte.
Az egyéb tevékenység árbevétele 12,9 milliárd forinttal emelkedett a 2024-eshez viszonyítva, amit főként az integráció után megjelent vontatásiüzemanyag-értékesítés eredményezett.
Máshol is támogatott a személyszállítás
Más európai országok is jelentősen támogatják a vasúti személyszállítást, mert a vasutat stratégiai és környezetbarát közszolgáltatásnak tekintik. Ezt a folyamatot az Európai Unió szabályozza, amely szigorú kereteket ad az úgynevezett közszolgáltatási kötelezettségek (PSO) finanszírozásához.
