A múlt heti kínai kormányfői látogatás nyomán jelentős beruházásokról született megállapodás. Ennek kapcsán Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő reális célnak nevezte egy televíziós műsorban, hogy Magyarország Közép-Európa termelési központjává váljon, ahelyett, hogy pénzügyi vagy szolgáltató központ lenne. A szóvivő az Egyesült Államokat is felhozta példának, a világ vezető gazdasága ugyanis a lehető legszorosabb pénzügyi és gazdasági kapcsolatban van Kínával.
Szakértők szerint azonban nem lehet rövid időn belül ilyen gyors átalakítást végrehajtani. Jelenleg ugyanis a kétharmadát a szolgáltató szektor állítja elő, az ipar hozzájárulása pedig évtizedes távlatban csökkenést mutat. Bár a hangsúlyok mindenütt mások, a fejlett országok zömében ugyancsak a szolgáltató szektor számít a legnagyobbnak.
Az ötletet kicsit régi vágásúnak nevezte Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakértő lapunknak nyilatkozva helyeselte, hogy a termelési feltételeket a rendelkezésre álló eszközökkel könnyítse a kormány, ugyanakkor reméli, hogy megmarad ideológiai kijelentésnek a célkitűzés, és nem akar majd a gazdaságszerkezetbe is beavatkozni a kabinet. A közgazdász szerint azonban jó esély van rá, hogy csak „kommunikációs gyakorlatról” van szó, hasonlóan az olyan kijelentésekhez, mint „kipateroltuk az IMF-et”. Utóbbiról is bebizonyosodott, hogy csak jól hangzó jelszó, miközben a Széll Kálmán-terv és az ahhoz kapcsolódó akciótervek szinte egy az egyben a Nemzetközi Valutaalap javaslatait valósítják meg – ecsetelte a közgazdász.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.
