Andrea Enria, az EBA főnöke emiatt sürgős levélben fordult az európai pénzügy- és gazdasági miniszterekhez, hogy az EFSA európai mentőcsomag ezentúl közvetlenül adhasson pénzt a bankoknak. A 725 milliárd euró összegű mentési alapnak ily módon társtulajdonosai lennének a bankok. Eddig a válságalap csak egyes országoknak kölcsönözhet pénzt. Az államok azonban, mint Írország esetében - azt továbbadhatják a pénzintézeteiknek. Enria javaslatának megvalósítása esetén a jövőben igény jelentkezése során az EFSF az eddiginél gyorsabban tudna cselekedni és ily módon a szűkölködő bankokat nagyobb tőketartalékkal lenne képes ellátni.
Enria ezzel a lépéssel a pénzpiacokat akarja megnyugtatni - írja a továbbiakban az FTD. A befektetők ugyanis jelenleg bizonytalanok, mert attól tartanak, hogy számos európai bank könyveiben jelentős mértékben találhatók magasan eladósodott országok államkötvényei. Az elmúlt hetek turbulenciái pedig különösen a bankoknak okoztak értékveszteségeket. A feszültségek jelentősen csökkentették a bankok likviditását; az egymásnak nyújtott kölcsönök mértéke csökkent, miközben egyre több pénzt "parkoltatnak" az EKB-nál a pénzintézetek.
A lap szerint a bankfelügyelet követelése politikailag igencsak robbanásveszélyes. Enria ugyanis a kezdeményezésével az Európai Bizottsággal és a német kormánnyal szemben lép fel, támogatva az IMF irányvonalát. Christine Lagarde, a Valutaalap vezetője a közelmúltban szólított fel a bankok feltőkésítésére. Ugyanakkor Olli Rehn, az EU gazdasági biztosa határozottan cáfolta, hogy ilyen kezdeményezésre szükség lenne, mondván: a bankok tőkehelyzete jobb, mint egy éve.
Az EBA vélhetően holnap küldi el az erre vonatkozó levelét Brüsszelnek, amelyet a szervezet 27 tagállamának többsége már aláírt. A lapnak nyilatkozó német bennfentesek egyébként úgy tudják, hogy az EBA azért "mutogatja most az izmait", hogy ezzel presszionálja az EU-t a leendő mentőalapok kapcsán.
