Olcsóbb lesz az EU-pénz

A nemzeti hozzájárulás eddigi legalább 15 százalékos mértéke akár 5 százalékra is csökkenhet hat gyengébb helyzetűnek ítélt tagállam, így Magyarország esetében – erről tegnap tett javaslatott az Európai Bizottság. A Brüsszelben ismertetett terv pótlólagos finanszírozást nem tartalmaz, de a társfinanszírozási szabályok enyhítésével megkönnyíti és felgyorsítja a rendelkezésre álló uniós források igénybevételét az érintett tagországoknak. A számok nyelvére lefordítva: csaknem hárommilliárd euróval csökkenhetnek a költségvetési gondokkal küzdő hat ország – így Görögország, Írország, Lettország, Magyarország, Portugália, és Románia – társfinanszírozási költségei a következő három évben.

Jelenleg legalább 15 százalékot kell állniuk a tagállamok kormányainak egy-egy adott EU-finanszírozási program költségeiből a közösségi előírások szerint. „Az intézkedés lehetővé teszi a kohéziós, a vidékfejlesztési és a halászati alaphoz hozzárendelt összegek gyorsabb kifizetését” – közölte Johannes Hahn regionális biztos. Ha a tervet jóváhagyják, öt százalékra csökkenhet a társfinanszírozási kötelezettség, vagyis a tagállam kérésére az uniós hozzájárulás akár 95 százalékra is növelhető.

A bizottsági ajánlásra az Európai Parlamentnek és a tagállamokat képviselő Európai Tanácsnak kell rábólintani. A lengyel soros elnökség azt szeretné, ha ez már szeptemberben megtörténne, így lehetővé válik, hogy már jövőre életbe léphessen. „Kivételes reagálás a kivételes körülményekre az Európai Bizottság javaslata” – utalt a válságra José Mauel Barroso bizottsági elnök, aki szintén a gyors döntést sürgette.

Az Európai Bizottság azt várja, hogy a szóban forgó országok, amelyek az elmúlt években külső pénzügyi segítségre szorultak, az EU-források gyorsabb és könnyebb elérése révén felpörgő fejlesztésekkel talpra tudják állítani gyenge gazdaságukat, és hamarabb be tudják indítani növekedésösztönző és munkahelyteremtő programjaikat.

A német gazdasági miniszter, Philipp Rösler üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát, ám rögtön lehűtötte a kedélyeket, amikor azt mondta: „A finanszírozási limit enyhítését csak addig szabad alkalmazni, amíg az érintett országok kiigazítási programot hajtanak végre.”

Jó hírnek tartja a brüsszeli bejelentést Balázs Péter, Magyarország első EU-biztosa. Lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, ezzel jelképesre zsugorodik az önrész, szinte „ingyen” adja az uniós forrásokat az EU. Kérdésünkre: mi húzódhat meg a terv mögött, azt a feltevését említette meg, hogy a válság, a megszorítások miatt a tagállamok nehezen tudják előteremteni az önrészt. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy közeledik a mostani költségvetési periódus vége, 2013, s kétségessé válhat a sikeres forrásfelhasználás. Arra is rávilágított, a mostani kezdeményezés precedenst teremt, mert megjelenik az 5 százalékos önrész lehetősége.

A kormányoknak kedvez ez az előterjesztés, nem a pályázóknak, a cégeknek – állapította meg Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztő Iroda vezérigazgatója. Utalt rá: Magyarország esetében a 8000 milliárd forintos, hétéves nemzeti keretünkre kivetítve 800 milliárddal mérséklődik a költségvetés – az adófizetők – társfinanszírozási terhe. A pályázók akkor érzékelhetnék ezt a csökkenést, ha például egyidejűleg nőne a támogatási intenzitás a fejlesztéseknél.