Ámulva figyelik: a Roszatom történelmet csinál, a világ a sarki vizeken is körbeér
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz északi-tengeri útvonalból a következő évtized közepére állandó, egész évben használható áruszállítási folyosót építene Oroszország. A terv nemcsak hajózási kérdés: Moszkva az arktiszi útvonalban az ázsiai export, az energiaszállítások és a nyugati szankciók miatt átrendeződő logisztika egyik fontos eszközét látja.
Minden irányból kerülnék a szankciókat
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon közölte, hogy Oroszország 2031 és 2035 között indítaná el a rendszeres, egész éves hajózást az északi-tengeri útvonalon. A Roszatom nemcsak az orosz állami atomenergetikai vállalat, hanem az útvonal üzemeltetője is, ezért kulcsszerepe van
a jégtörőflotta és az infrastruktúra fejlesztésében.
A nyugati irányú hajózás Lihacsov szerint már most is egész évben működik, a keleti irányban azonban még nincs ilyen rendszer. A terv szerint a következő szakaszban jégtörők kísérnék a kelet felé tartó hajókaravánokat – közölte a Bloomberg. Ma ezeket a kíséreteket még egyedi alapon, néhány hajóra szervezik meg. A végső cél az, hogy 2036 és 2040 között már stabil, menetrendszerű, egész éves forgalom legyen az útvonalon.
Minden jobb lesz tőle az orosz tervek szerint
Az orosz tervek szerint 2030-ra évi 70–109 millió tonna, 2035-re pedig 150 millió tonna rakomány haladhatna át az északi-tengeri útvonalon. Ez látványos ugrás lenne a jelenlegi szinthez képest, és azt mutatja, hogy Oroszország nem kiegészítő folyosóként, hanem nagy volumenű kereskedelmi útvonalként tekint a sarkvidéki hajózásra.
Az északi útvonal legnagyobb előnye, hogy Ázsia és Európa között rövidebb tengeri kapcsolatot kínálhat, mint a Szuezi-csatornán át vezető hagyományos út. Viszont a sarkvidéki hajózás nem pusztán távolság kérdése:
- a jégviszonyok,
- az időjárás,
- a biztosítási költségek,
- a kikötői háttér,
- a jégtörők elérhetősége
- és a szankciós kockázatok
összessége fogja eldönteni, hogy a fuvarozóknak valóban megéri-e erre terelniük az árut.
Dél-Korea már élen a jégen
Subeom Choi, a Korea Arctic Shipping Association főtitkára ugyanazon a fórumon arról beszélt, hogy Dél-Korea decemberben kísérleti áruszállítást tervez az északi-tengeri útvonalon. A programhoz már kiválasztották a koreai vállalatokat, a cél pedig az, hogy Szöul
gyakorlati tapasztalatot szerezzen a sarkvidéki hajózásban.
Dél-Korea számára ez nemcsak logisztikai kérdés. Az ország a világ egyik meghatározó hajóépítő hatalma, ezért számára az is fontos, hogy milyen jégosztályú hajókra, kikötői szolgáltatásokra és szállítási kapacitásra lesz szükség az Arktiszon. A decemberi próbaút inkább teszt lehet, mint azonnali kereskedelmi áttörés.
Az LNG-export apropója
Az északi-tengeri útvonal fejlesztése szorosan kapcsolódik az orosz LNG-exporthoz is. A szankciók alatt álló Arctic LNG 2 projektnek különösen fontos lenne, hogy Oroszország megfelelő jégosztályú LNG-szállító flottát építsen ki, mert a hajókapacitás hiánya eddig is szűk keresztmetszetet jelentett. A Kommerszant június 3-i értesülése szerint a második orosz arktiszi LNG-tanker átadása „nagyon hamar megtörténhet”, ami újabb lépés lenne ebben az irányban.
