Uniós pluszpénz a régiókban

Nálunk először egyes régiók ismerték fel, hogy fejlesztési pluszforráshoz juthatnak, ha bekapcsolódnak az EU által meghirdetett és Brüsszelből finanszírozott uniós programokba. Több mint 76 milliárd euró használható fel így a közösség egészében a mostani, 2007–13-as költségvetési időszakban. Ez az összeg 21 program között oszlik meg. A legnagyobb forrással a kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző 7. keretprogram (FP7) gazdálkodik, amelyben a magyar pályázók a legaktívabbak.

A régiók közül az elsők közé tartozott Észak-Alföld, amely élt a lehetőséggel. Az elmúlt tíz évben 27 ország 97 régiójával működtek együtt, 32 projektben vettek részt, és 13 projektben nekik jutott a vezető partner szerep. A regionális fejlesztési ügynökség és a regionális fejlesztési tanács költségvetését mindez 3,7 millió euróval terhelte eddig, ebből több mint 3,5 millió euró volt EU-támogatás. Balogh Zoltán, Észak-Alföld brüsszeli képviselője szerint különösen sikeresek náluk a szakmai gyakornoki programok, amelyekbe szeptembertől a régió önkormányzatait is bevonják. Innovációs ügynökségük, az Innova a 7. keretprogramban és a versenyképességi és innovációs program klaszterfejlesztéseket támogató Europe Innova programjában vesz aktívan részt. Energiaügynökségük, az Enerea az Intelligens energia programra fektet nagyobb hangsúlyt, maga az ügynökség is 2009-ben a program támogatásával jött létre. Észak-Alföld képviselete öt éve működik Brüszszelben, s jelenleg rajta kívül már csak Dél-Dunántúl rendelkezik irodával az EU fővárosában, mert a magyar regionális irodák száma időközben lecsökkent.

A Dél-Dunántúlon még nem ismerik kellő mértékben a közvetlen uniós forráslehetőségeket, ez derült ki az ez év márciusában tartott regionális tájékoztató rendezvénysorozaton – tudtuk meg Pálmai Zsolttól, a régió korábbi brüsszeli képviselőjétől. Elmondta, hogy Pécsett nagy, Kaposváron és Szekszárdon pedig átlagos volt az érdeklődés a rendezvények iránt, a három helyszínen pedig mindössze egyetlen résztvevő akadt, aki konkrét projektötlettel jött el a rendezvényre. Véleménye szerint a közvetlen brüsszeli forráslehetőségek filozófiája általánosító jellegű, hiszen az EU földrajzi területének egészére vonatkoznak a programok célkitűzései és beavatkozási területei, eljárásaik azonban, bár a hazai pályázatokéhoz képest egyelőre kevésbé ismertek, több esetben egyszerűbbek. A pályázatokat jellemzően nemzetközi együttműködés keretében kell kidolgozni és megvalósítani, a brüsszeli programoknál az uniós támogatás százalékos mértéke rendszerint alacsonyabb, mint az Új Széchenyi-terv kiírásainál. Mindezekkel együtt a közvetlen uniós pályázati lehetőségek egyes szakmai körökben már ismertek Dél-Dunántúlon. Az FP7, valamint az Intelligens energia Európa program felhívásaira olyan szervezetek pályáztak már sikeresen, mint például a Pécsi Tudományegyetem és több kisebb, innovációra nyitott vállalkozás, intézmény.

Észak-Magyarországon jelenleg hat nemzetközi projekt végrehajtása zajlik, 75 partner együttműködésével. A Norda Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint ezek közül két kutatási és egy energiaprojektet finanszíroznak közvetlen brüszszeli forrásokból, több mint 260 ezer eurós támogatással. A tapasztalat ebben a régióban is az, hogy a lehetőségekhez képest még kevesen férnek hozzá ezekhez a forrásokhoz. Ugyanakkor abban bíznak, hogy az FP7 keretében támogatott Ernest projektjük végrehajtásának négy éve alatt meg tudják ismertetni Észak-Magyarországot partnereikkel, akik Európa vezető turisztikai desztinációinak képviselői.

„A nemzetközi projektek legnagyobb előnye, hogy megadatik a lehetőség, ne a saját bőrünkön tapasztaljuk meg a hibákat, számtalan alkalom adódik, hogy kiváló szakértők egyeztessenek egymással, átvegyük egymástól a jól bevált gyakorlatokat” – öszszegezte tapasztalataikat Pigniczki Zsanett, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa. Dél-Alföld jelenleg négy nemzetközi projektben érdekelt, 493 ezer eurós támogatással.