A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint ha az elképzelést "jól megtervezett" módon hajtják végre, úgy, hogy ne károsodjon a bankrendszer és ne álljon le a hitelezés, az hosszú távon "nagyon pozitív" fejleménynek bizonyulhat, mivel erősödne a jegybanki pénzügypolitika hatékonysága, az MNB anélkül tudna monetáris enyhítést végrehajtani, hogy a forint esetleges gyengülése a háztartások vagyoni helyzetét kockáztatná, és csökkennének a törlesztési bizonytalanságok, ami végső soron a fogyasztást élénkítené.
A GS londoni elemzői szerint azonban további részletek híján - és tekintettel arra, hogy a kormány jelenlegi szándékai szerint a költségeket teljes egészében a bankok viselnék - egyelőre nehéz megítélni e kedvező kimenetel valószínűségét.
A Goldman Sachs citybeli szakértői azt jósolják, hogy rövid távon negatív hatás valószínű a forintra, mivel a bankoknak kell átvenniük a háztartások devizakitettségét, és várhatóan növekszik a bankok devizakereslete.
A cég londoni elemzői szerint mindazonáltal nem valószínű, hogy a lejárat előtti végtörlesztéssel - amely "nagyon költséges" lehet a bankoknak - széleskörűen élni fognak a devizahitelesek, mivel kevés háztartásnak van ehhez elég pénze. Ez várhatóan korlátozza az azonnali bankveszteségek mértékét és a forintra nehezedő nyomást, bár ezek növekedhetnek, ha egyes bankok elkezdenek forintalapú refinanszírozást kínálni a devizahitelek előtörlesztéséhez - vélekedtek a GS londoni felzárkózó piaci elemzői.
A cég szerint ha a bankokat nagy veszteségek érik, az a hitelezés visszaeséséhez vezetne, még nagyobb nyomást gyakorolva a belső keresletre, a gazdasági növekedésre és a forintra, és mindez együtt már túltenne az adósságszolgálati költségek csökkenésének kedvező hatásain.
A Barclays Capital befektetési bankcsoport londoni elemzői is kiemelték értékelésükben, hogy a terv "elméleti maximális hatása" a bankok mérleghelyzetére igen nagy lehet, mivel azonban a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak nem lesz kötelező forint-refinanszírozást nyújtaniuk a devizahitelek végtörlesztéséhez, a lehetőséggel kevés háztartás tud majd élni, és így a tényleges hatás valószínűleg meglehetősen korlátozott lesz.
A cég londoni elemzői szerint mindazonáltal "nehéz bármiféle pozitívumot látni abban", hogy a kormány magánjogi ingatlanhitel-szerződésekbe avatkozik be, és a ház szerint valószínű, hogy a külföldi tulajdonú bankok tovább csökkentik magyarországi kitettségüket.
A Barclays Capital szakértőinek számításai szerint a lakossági szektorban kint lévő 4400 milliárd forintnyi svájci frank-alapú hitelállomány teljes beváltása 180 forintos árfolyamon hozzávetőleg 20 százalékos adósság-elengedéssel lenne egyenértékű, és ez a magyar bankrendszernek - amelynek rendszerszintű tőkevagyona 2600 milliárd forint - 800 milliárd forint veszteséget okozna.
Az RBC Capital Markets globális befektetési bankcsoport londoni részlegének felzárkózó piaci elemzői szerint is "nagyon kevés" magyar háztartásnak lesz elég pénze a devizaalapú hitelek teljes összegű végtörlesztéséhez. Jóllehet a helyzet "távolról sem ideális" a magyar bankok számára - amelyeket már most is terhelnek a különadók és a nem teljesítő kinnlevőségek -, azonban a végtörlesztési lehetőséggel élők száma a kötelező forint-refinanszírozás híján "csekély lesz" a korábban várthoz képest - jósolták az RBC londoni elemzői.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy lesznek olyan bankok, amelyek nyújtanak majd forintfinanszírozást a devizaalapú hitelek egyösszegű törlesztéséhez.
A 4cast - az egyik vezető londoni befektetési-pénzügyi elemzőcég - felzárkózó piaci közgazdászai még előző nap, a kormányfő parlamenti beszéde után adott kommentárjukban úgy vélekedtek, hogy vannak olyan bankok Magyarországon, amelyeknek csekély a devizaalapú hitel-kinnlevőségük, és ezek erőteljesen hajlanának e refinanszírozás felkínálására.
