Így fog átvilágítani minket az IMF - A hitelminősítők figyelnek

Esedékes az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció, amelynek keretében átvilágítják a gazdaságot, prognózist adnak a várható irányról, illetve elképzelhető kockázatokról. Tárgyalásokat folytatnak nemcsak a kormány, illetve az állami szervezet képviselőivel, hanem a monetáris politika irányítóival, pártokkal, elemzőkkel is. Az időzítése nem véletlen: a kormány jövő évi gazdaságpolitikai céljai már törvénytervezetek szintjén is láthatók. Legutóbb IV. cikkely szerinti konzultációt 2008. szeptember 17-én tárgyalt a valutaalap.

A IV. cikkely szerinti konzultációnak ugyan közvetlen hatása nincs, ám tétje annál nagyobb. Ugyanis a befektetők, a nemzetközi pénzpiacok, üzleti körök számára fontos, hogy milyen bizonyítványt állít ki a valutaalap. Éppen úgy, mint ahogy azt is árgus szemekkel figyelik, milyen véleményt formál majd a három nagy nemzetközi hitelminősítő, amelynek a szakértőit szintén Budapestre várják a közeljövőben. A magyar szuverén államadósság besorolása a Fitchnél, a Moody’snál és a Standard & Poor’snál is épphogy felette van a bóvlinak, ráadásul utóbbi kettőnél a leminősítést valószínűsítő negatív kilátással. Tegnap londoni felzárkózópiaci elemzők esélyesnek mondták, hogy az S&P a következő hetekben leminősíti Magyarországot, illetve, hogy a Moody’s egyelőre tartja a besorolást.

Egy biztonsági hitelkeret megnyitásának nemcsak a szükségességét, de a lehetőségét is mind többen vetették fel. Legutóbb Járai Zsigmond egy interjúban nem nevezte kizártnak, hogy Magyarország ismét IMF-segítségre szorul. Az IMF-küldöttség látogatásának azonban nem ez a célja. Nem témája a 2008-as készenléti hitelmegállapodás sem, ám az biztosan szóba kerül – ha máskor nem, az ország hiteligényének áttekintése során. Hiszen csak az IMF-nek mintegy 3,4 milliárd SDR-t (több mint 1100 milliárd forintot) kell jövőre fizetnünk.