Nagyot nőttek a bérek, de nincs okunk örömre

Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,6%-kal haladták meg az előző évit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 139 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 100, a szellemi foglalkozásúaké 181 500) forint volt, 5,6%-kal magasabb az előző évinél. A 224 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,4%-kal haladta meg a 2010. január–augusztusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1% volt.

„A várakozásokat meghaladóan, 6,5 százalékkal nőttek a bruttó bérek augusztusban az előző évihez képest, gyorsabban az előző hónapban mért 4,2 százalékos növekedéssel összehasonlítva, amit részben a közszféra béreinek 8 százalékos növekedése, részben a versenyszféra gyorsuló bérnövekedése okozott” – írja elemzésében Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Kiemelte: az szja változásoknak köszönhetően a nettó bérek 6,8 százalékkal nőttek, így a nettó reálbér növekedés 3,1 százalék volt, a családi adókedvezménnyel együtt mind a nettó, mind a reálbér növekedés nagyobb lehetett.

„A versenyszférában 5,4 százalékra gyorsult a bérnövekedés üteme az előző havi 3,4 százalékról, míg a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bérek növekedése 4,8 százalékra gyorsult az előző havi 4,1 százalékról. Mivel augusztusban két munkanappal több volt, mint egy éve, így feltehetően a naptárhatás is hozzájárulhatott a magasabb bérnövekedéshez, ezért a gyorsulás csak átmenetinek tekinthető, így nem utal béroldali inflációs nyomásra” – vélekedett Suppan.

A foglalkoztatottsági adatok kapcsán úgy látja, kedvező, hogy a versenyszférában 1,1 százalékra gyorsult az alkalmazásban állók számának növekedése az előző hónapi 0,8 százalékos növekedésről, azonban így is jóval lassabb az év elején megfigyelt 2 százalék feletti növekedéshez képest. A munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető, a foglalkoztatás növekedésének lassulása jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását.

„Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése. A foglalkoztatottak száma összességében 0,6 százalék csökkent a költségvetési szféra 5,3 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható” – tette hozzá. Az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérdinamikára számítanak a TakarékBank elemzői, ami 2,5 százalék körüli reálbér növekedést eredményezhet. Ennek ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, illetve a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése miatt, zárta kommentárját.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 600 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 100, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 900 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,3%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,0, a költségvetés területén 1,6%-kal nőttek.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (464 900 forint), ezt az információ és kommunikáció (395 200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (370 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (146 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában dolgozók 734 ezer fős létszáma 37 ezer fővel (4,8%-kal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma augusztusban 71 ezer fő volt, így az időszak alatt átlagosan közel 57 ezren voltak, 73%-uk részmunkaidős. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 677 ezer fő volt a létszám, és 1,1%-kal csökkent 2010. január–augusztushoz viszonyítva. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 105 ezer főre emelkedett. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 688 ezres létszáma ugyanannyi volt, mint 2010. január–augusztusban.