A kommentárok többsége kiemelte, hogy Angela Merkel kancellár a csúcs egyik főszereplője volt, és sikerrel érvényesítette a csaknem teljes parlamenti konszenzus nyomán megfogalmazott német törekvéseket. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utaltak, hogy a Brüsszelben létrejött megállapodások magukban foglalják a görög államadósság 50 százalékának elengedését, a bankok ebben való közreműködését, illetve ettől elválaszthatatlanul azok feltőkésítését.
Eredményként könyvelték el azt is, hogy a tagállamok "nem söpörték le" a kancellárnak azt a sürgetését, hogy a nagyobb stabilitás biztosítása érdekében szükség van az uniós szerződések módosítására. Elismerően szóltak a német kancellár személyes közreműködéséről, különös tekintettel a bankok meggyőzésére.
Az értékelések szerint a legnagyobb kérdőjel továbbra is Görögország jövőjének alakulása, a görög vállalások betartása. Az ország megmentésének kilátásaival kapcsolatosan ugyanakkor a kommentárokból erőteljesebb optimizmus csendült ki mint a korábbi uniós csúcsok után. Ennek kapcsán az elemzők arra mutattak rá: az adósságok 50 százalékának leírásával reális esély nyílt arra, hogy a görög államadósságokat 2020-ra a bruttó hazai termék 120 százalékára csökkentsék.
Ez - mint fogalmaztak - még mindig különlegesen magas ugyan, de jobb kiindulópont az ország talpra állásához. Németország, illetve a német adófizetők szempontjából sikernek könyvelték el azt is, hogy az euróövezeti támogatási alap kibővített alkalmazásával kapcsolatos megállapodás ellenére a 211 milliárd eurós német garanciavállalás nem emelkedik.
