A kockázati felár drasztikus növekedéséből következően már csak az EU-s csúcs közelében mozgó 8.5%-os kamatszinten lehet értékesíteni az egyébként még így sem túl nagy népszerűségnek örvendő magyar állampapírokat, amely az ország gazdaságának piacról történő finanszírozása végét is jelentheti, amennyiben a hazánkkal szembeni bizalmatlanság tartós marad. Az IMF jelenleg a nemzetközi pénzügyek csendőrének szerepét tölti be, ám okulva a 2010-es válságból, mára már sokkal rugalmasabb szervezetté vált, tette hozzá az egykori pénzügyminiszter reagálva a kormány elmúlt másfél évének a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos egyoldalú kommunikációjára – mondta a volt pénzügyminiszter.
Békesi László elmondása szerint a mostani helyzet messze nem olyan súlyos, mint amilyen volt 2008-ban amikor az ország lélegeztetőgépét az IMF akkori 20 milliárd eurója jelentette, így az esetleges megállapodás- már amennyiben lesz ilyen – jóval kedvezőbb feltételek mellett köttethet meg, és ennek megfelelően az ország gazdasági szuverenitása is jóval kisebb mértékben sérül szemben a Gyurcsány-kormány idején kötött készenléti megállapodással, amely az országot negyedévenkénti beszámolóra kötelezte ezzel előidézve egy rendkívül kötött - ám annál hasznosabb- egy éves gazdaságpolitikai pályát.
A jelenlegi helyzetben a kormány valószínűleg az elővigyázatossági szerződésben gondolkodik, amelynek esetében a közösen összeállított költségvetés gyakorlati megvalósulását az IMF csak egy év végi összesítésben elemezné ki, és ezáltal lehetőség maradna a különböző év közbeni manőverek megtételére, viszont vajmi kevés esélye van az effajta forgatókönyv megvalósulásának, sokkal inkább valószínű a két típus valamiféle egyvelege.
