Drámai mentőakció Brüsszelben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„A mostani csúcson végre megoldások kellenek, mert a pénzügyi piacok és a lakosság is kezdi elveszíteni a türelmét. Új típusú fejezetre van szükség, új irányokat kell megnyitni” – érzékeltette egyik európai bizottsági forrásunk azt, mi a tétje az EU-csúcsnak, amely tegnap este az állam- és kormányfők informális vacsorájának a keretében kezdődött el. Még ennél is keményebben fogalmazott egy másik, a történéseket szintén közelről ismerő forrásunk, aki szerint „elég nagy a dráma Brüsszelben, sőt kritikus a helyzet, mert a kulcsszereplők közül egyesek nem a 27-ek körében keresik a megoldást”.
Bár utóbbi állítást hivatalosan valószínűleg mind a németek, mind a franciák visszautasítanák, lehetséges, hogy a mostani csúcs valóban korszakhatárt jelentő döntéseket hoz majd, vagy legalábbis meg fogja tenni az első lépéseket ebbe az irányba. A tét ugyanis az, megmarad-e az EU27 mostani egysége, vagy megkezdődik egy kvázi elitklub leválása, akár a jelenlegi euróövezeten belül is.
Mindez nagyrészt attól függ majd, sikerül-e a tagországok
vezetőinek egyetértést elérnie a csúcs fő témájában, a fiskális unió létrehozásában. Ennek lényege, hogy a tagországok lemondanának költségvetési politikájuk jelentős részéről, és pluszjogokkal ruháznák fel Brüsszelt ezen a területen. Ilyen módon még idejében meg lehetne akadályozni a mostanihoz hasonló adósságválságok kialakulását – áll Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő közös, a hét elején ismertetett javaslatában. Ha meglenne ez a garancia, akkor az Európai Központi Bank (EKB) megnyitná a pénzcsapokat, ami rövid távon is kezelné a válságot.
Merkelék szerint mindennek érdekében a szerződés módosítására van szükség, melyet néhány hónap alatt lezavarnának az uniós vezetők. Ennek megvalósulása azonban több szempontból is kérdéses, mivel a nemzeti szuverenitás beszűkülése miatt egyes tagállamok részéről erős ellenkezés érződik – ahogy ezt brüsszeli forrásaink is megerősítették.
A Világgazdaság azon kérdésére, mindezek alapján mekkora veszélye van annak, hogy egy szűk körű elitklub alakul meg az EU-ban, például egy új szerződés megkötésével, egy magas rangú bizottsági tisztviselő úgy fogalmazott: ennek túl nagyok lennének a költségei. Utalt arra, hogy a
piacok a csúcsot két szempont alapján értékelik majd. Az egyik, hogy az ott hozott döntések a
fiskális unióról elvileg jelenthetnek-e tartós megoldást a problémákra. Másrészt azt fogják mérlegelni, van-e esély azok gyakorlati elfogadására az egyes tagállamokban. A legrosszabb forgatókönyv valószínűleg az lenne, ha nem lenne semmilyen előrelépés, és maradna a mostani bizonytalanság – ezt ugyanis a
piacok úgy értékelnék, az EU továbbra is képtelen hatékonyan kezelni a problémákat.
„Minimális az esélye annak, hogy az euróövezet szétesik vagy olyan elitklub jön létre, amelyben Spanyolország vagy Olaszország nincs benne” – mondta a Világgazdaságnak Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet munkatársa. A pénzügyi rendszer összefonódásai és a kölcsönös függőségek miatt ugyanis egy esetleges olasz vagy spanyol kiválás a legjobb minősítésű országokat is magával rántaná, és az egész euróövezet pénzügyi rendszere összeomlana. Szerinte ha a csúcson sikerül garanciákat felvázolni a tagállami fiskális politika jövőbeni szigorítására s jobb koordinációjára, akkor az Európai Központi Bank (EKB) is hajlandó lenne
aktívabban beavatkozni a kötvénypiacokon. Ezzel pedig a jelenlegi helyzetet is stabilizálni lehetne.
Darvas Zsolt összességében úgy véli, mára annyira kiéleződött a piaci szituáció, olyan nagy a megoldási kényszer a tagországokon, hogy a 17-ek a mostani EU-csúcson megállapodásra fognak jutni egyfajta fiskális unióról.
Az EU-t is leminősítheti az S&P
Az EU lehetséges legjobb, AAA hosszú távú adósosztályzatát a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátású felülvizsgálat alá vette a Standard & Poor’s, miután a hét elején hasonló döntést jelentett be az eurózóna 15 tagállamára ésa valutaunió mentőalapjára (EFSF) vonatkozóan. A hitelminősítő azzal indokolta döntését, hogy az EU jelentősen függ a tagállamok költségvetéséből származó bevételektől. Az unió idei költségvetési bevételének 62 százalékát pedig a szinte teljes egészében felülvizsgálat alá vett eurózóna országai adják. Emellett azt is figyelembe vette az S&P, hogy a közösségi bevételek mintegy fele a kilenc AAA besorolású EU-tagországtól származik, azonban utóbbiak közül már csak a nem eurót használó Nagy-Britannia, Dánia és Svédország adósosztályzata rendelkezik stabil kilátással. Az S&P azt is közölte, hogy az EU besorolását egy fokozattal ronthatja le, ha leminősít egy vagy több, jelenleg AAA besorolású EU-tagállamot, különös tekintettel az uniós büdzsé két legnagyobb befizető tagállamára, Németországra és Franciaországra.
Az S&P döntésének jórészt szimbolikus jelentősége van, ugyanis az EU maga igen kevés pénzt vesz fel a piacról. A válság kirobbanása, 2008 vége óta mindeddig csak 41 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényt. A kötvények utáni fizetőképességet a 27 tagállam együttesen garantálja, az azok után befolyó pénzt pedig a pénzügyi támogatásra szoruló tagországoknak juttatott hitelre használják fel.
Wéber Balázs – Brüsszel Az EU-t is leminősítheti az S&P Az EU lehetséges legjobb, AAA hosszú távú adósosztályzatát a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátású felülvizsgálat alá vette a Standard & Poor’s, miután a hét elején hasonló döntést jelentett be az eurózóna 15 tagállamára és
a valutaunió mentőalapjára (EFSF) vonatkozóan. A hitelminősítő azzal indokolta döntését, hogy az EU jelentősen függ a tagállamok költségvetéséből származó bevételektől. Az unió idei költségvetési bevételének 62 százalékát pedig a szinte teljes egészében felülvizsgálat alá vett eurózóna országai adják. Emellett azt is figyelembe vette az S&P, hogy a közösségi bevételek mintegy fele a kilenc AAA besorolású EU-tagországtól származik, azonban utóbbiak közül már csak a nem eurót használó Nagy-Britannia, Dánia és Svédország adósosztályzata rendelkezik stabil kilátással. Az S&P azt is közölte, hogy az EU besorolását egy fokozattal ronthatja le, ha leminősít egy vagy több, jelenleg AAA besorolású EU-tagállamot, különös tekintettel az uniós büdzsé két legnagyobb befizető tagállamára, Németországra és Franciaországra.
Az S&P döntésének jórészt szimbolikus jelentősége van, ugyanis az EU maga igen kevés pénzt vesz fel a piacról. A válság kirobbanása, 2008 vége óta mindeddig csak 41 milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényt. A kötvények utáni fizetőképességet a 27 tagállam együttesen garantálja, az azok után befolyó pénzt pedig a pénzügyi támogatásra szoruló tagországoknak juttatott hitelre használják fel. Bővítésről is szól a csúcs Az euróválság kezelése mellett az unió bővítése szempontjából is kiemelten fontos a mostani EU-csúcs. Ma írja alá ugyanis a horvát csatlakozási szerződést a 27 EU-tagállam, illetve Horvátország állam- és kormányfője. A dokumentum szignálása után déli szomszédunk már megfigyelőként részt vehet
a csúcstalálkozó további részén. Horvátország csatlakozásának dátumát 2013. július 1-jére tűzték ki, addig kell a 27 tagállam parlamentjének ratifikálnia a csatlakozási szerződést. Míg Horvátország számára ceremoniális jelentősége van a mostani csúcsnak, addig Szerbia számára jóval nagyobb a tét. Az uniós vezetők ugyanis most döntik el, hogy Szerbia megkapja-e a tagjelölti státust, miután a külügyminiszterek hétfői ülésén nem jött létre egyezség a kérdésben. A tagjelöltség megadásával szemben elsősorban Németországnak vannak kifogásai az észak-koszovói helyzet rendezetlensége miatt. Martonyi János külügyminiszter a hétfői ülésen egyértelművé tette, hogy hazánk támogatja Szerbia tagjelöltségét, miután a belgrádi parlament elfogadta azt a jogszabályt, amely orvosolja a kárpótlási törvénnyel szembeni magyar kifogásokat. Emellett Montenegró ügyében sem született egyezség a külügyminiszterek ülésén, így itt is az állam- és kormányfőkre maradt a döntés. Az unós vezetőknek arról kell határozniuk, hogy az EU megkezdje-e a csatlakozási tárgyalásokat az országgal. Nicolas Sarkozy: „Nem lesz második esélyünk az euró megmentésére” – Orbán Viktor: „Az alapszerződés módosítása most nem lenne üdvözítő” „Ha nem egyezünk meg a mostani csúcson, nem lesz második esélyünk az euró megmentésére” – ezekkel a drámai szavakkal fordult kollégái felé Nicolas Sarkozy a jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt tegnapi marseille-i kongresszusán.
A francia államfő azt mondta az eseményen részt vevő több európai kormányfőnek, hogy Európa szétesésének sosem volt még ilyen nagy a kockázata, ezért erőt kell venniük magukon, hogy véget vessenek az adósságválságnak. Angela Merkel német kancellár pedig annak a reményének adott hangot, hogy a csúcstalálkozón majd megszületnek a „jó megoldások” a válságra. Elismerte ugyanakkor, hogy „nehéz vitákra” számít.
A délfrancia kikötővárosban tartott rendezvényen felszólalt Orbán Viktor is. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy az euróválság kezelésében nem az alapszerződés módosítása lenne az üdvözítő, az ugyanis olyan vitákat gerjesztene, amilyenekre most nincs idő, hiszen gyors megoldásra van szükség. Álláspontja szerint úgy kell megoldani a válságot, hogy az ne feszítse szét a 27 tagállamból álló EU kereteit, ugyanakkor az eurózóna problémáját az övezeten belül kell rendezni. Az euró érték, és a közös pénz az euróövezeten kívüli országok számára továbbra is vonzó – szögezte le.
Eközben Brüsszelben egy uniós diplomata már arról beszélt, hogy a csúcson várhatóan megállapodás születik arról, hogy az eurózóna országai az IMF-en keresztül 150 milliárd eurót mozgósítanak az adósságválság leküzdésére abban a reményben, hogy további 50 milliárd eurót lehet majd összegyűjteni az Európán kívüli országoktól szintén az IMF-en keresztül. Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter azonban Marseille-ben úgy nyilatkozott: egyáltalán nem biztos, hogy a kérdésben létrejön a megállapodás az EU-csúcson, ugyanis az egész IMF-en keresztüli forrásbevonás terve erősen függ az Európán kívüli országok hozzáállásától is. -->
