EKB: rekordalacsony kamatláb
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Mario Draghi vezetésével már második alkalommal csökkentett kamatot az Európai Központi Bank tegnap. Az eurózóna irányadó kamata így újra egy százalékra csökkent, ugyanarra a rekordalacsony szintre, amellyel a 2009–10-es recessziót vészelte át a valutaövezet. Az EKB elnöke a döntést követően azt hangsúlyozta, hogy a célnak tekintett 2 százalék alá süllyedhet jövőre az infláció, ugyanakkor a gazdasági növekedés feltételei tovább romlottak. Az idei, 2,6–2,8 százalékos pénzromlási ütem jövőre 1,5–2,5 százalékos szint közé mérséklődhet a frissen kiadott prognózis szerint, míg a GDP változása –0,4 és egy százalék között várható. Az előző negyedéves előrejelzésnél mindkét adat pesszimistább, a növekedésre vonatkozó kilátások romlottak többet.
A tegnapi lépés megfelelt az előzetes piaci várakozásoknak, a döntést követő kommentár viszont elbizonytalanította a befektetőket. A korábbiakkal ellentétben ugyanis nem adott egyértelmű iránymutatást a várható kamatpályáról, habár annyit azért elárult Draghi, hogy további csökkentés valószínű, csak annak időzítésével kapcsolatban nincs egyetértés az EKB kormányzótanácsán belül. A kamatdöntést követő sajtótájékoztató alatt esni kezdett az euró árfolyama a dollárral szemben, és a jelentősebb európai tőzsdék is mínuszba fordultak. Mindez annak ellenére következett be, hogy az EKB újabb likviditásnövelő intézkedéseiről számolt be Draghi, igaz, a várt állampapír-vásárlási akció nem volt ezek között. Sőt, azt a pletykát is cáfolta az elnök, miszerint az IMF-en keresztül nyújtana segítséget a bajba jutott tagországoknak az EKB. Arra viszont már most készen áll az EKB, hogy az Euróövezeti Ideiglenes Mentőalap (EFSF) nevében az állampapírpiacon beavatkozzon – mondta Draghi.
Maga a kamatdöntés egyhangú volt, és elemzők további 25-50 bázispontos mérséklésre számítanak. A lazítást alátámasztja a csökkenő inflációs nyomás és a gazdasági növekedés alacsony szintje. Még 2013-ra sem vár kiugró bővülést a jegybanki stáb: 0,3–2,3 százalék közé teszik a várható GDP-bővülést. Ezzel kapcsolatban azonban egyre pesszimistább piaci elemzések jelennek meg, mostanra a szakértők jelentős része átmenetileg recessziót jósol.
Az sem tehetett jót a piaci hangulatnak, hogy szintén tegnap délután jelentette be az Európai Bankfelügyelet (EBA), hogy a korábban becsült, 106 milliárd euró helyett már 114,7 milliárdos tőkepótlásra szorul az európai bankrendszer. A szervezet becslése szerint a német bankokra ebből 13,1, míg olasz társaikra 15,4 milliárd eurónyi tőkeszükséglet jut. Ennek nagy része a Görögország adósságkonszolidálása kapcsán keletkezett veszteségre vezethető vissza.
A bejelentett likviditásfokozó intézkedések
l Két 36 hónapos refinanszírozási program, amelyek keretében egy év elteltével adott az előtörlesztés lehetősége, a kamat megegyezik az irányadó ráta szintjévell A fedezetként elfogadható eszközök körének bővítése: mostantól A minősítésű papírokat is elfogad fedezetként a központi bank, illetve a tagországok jegybankjai egyedi megfontolás alapján banki papírokat is befogadhatnak fedezetként
l A kötelező tartalékráta egy százalékra csökken
l Könnyített elszámolási szabályok
l A fedezetként elfogadható eszközök körének bővítése: mostantól A minősítésű papírokat is elfogad fedezetként a központi bank, illetve a tagországok jegybankjai egyedi megfontolás alapján banki papírokat is befogadhatnak fedezetként
l A kötelező tartalékráta egy százalékra csökken
l Könnyített elszámolási szabályok-->
