Ezért távozhatott Fellegi

Fellegi Tamás és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, pontosabban a két tárca közt a kezdetektől fogva folyamatos a presztízsharc. Feszültségeket szült, hogy már a kormány megalakulása kiderült: az NFM megkapja az állami vagyonkezelést, az állami cégeket, amelyek irányítása a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) volt. Tavaly hasonló ügy játszódott le a bankok és az NGM között, mint most az IMF kapcsán. Matolcsy dolga volt tárgyalni a bevezetendő különadókról, ám amikor a konzultációk megfeneklettek, a kormány felhatalmazást adott Felleginek és Varga Mihálynak, hogy ott legyenek a tárgyalások lezárásánál.

Nem sokkal később derült ki, hogy a befektetésösztönzéssel foglalkozó ITDH és a Magyar Turizmus Zrt. (MT) körül is gondok vannak. Ezek tulajdonosa Fellegi volt, az irányítás és a pénz viszont Matolcsyhoz tartozott. Amikor a kormánypártinak tartott sajtó azt állította, hogy sem az ITDH-nak, sem az MT-nek nem utalja a pénzt az NGM, ezek finanszírozása is átkerült a fejlesztési tárcához. Ugyanekkor az NGM elvesztette az oroszokkal és a FÁK-országokkal való kapcsolattartás ügyét, ezt is az NFM kapta. A lépés logikusnak tűnt, hiszen Fellegi volt már akkor is az orosz ügyekkel foglalkozó kormánybiztos. Majd Kína következett: Matolcsyt leváltották a Magyar–Kínai vegyesbizottság éléről, a székébe Fellegi ült.
Ezzel még nem volt vége a tavalyi „forró októbernek”, Bencsik János energiaügyi államtitkár és Olajos Péter helyettes államtitkár is átigazolt Fellegiékhez, tovább apasztva az NGM hatáskörét. Ekkor került egy kézbe az energiaügy, addig Kovács Pál helyettes államtitkár személyében az NFM-nél is volt szakértője a témának, sőt, a Magyar Energia Hivatal is oda tartozott. Ám az államtitkárság és később a tárca szembeszéllel találkozott: sorra siklottak ki, íródtak felül az ott készült tervezetek, stratégiák politikai szempontok, ellenérdekű lobbik erős befolyása miatt.
Olajost ráadásul nemrégiben menesztették. Ugyanekkor bocsátották el Nyikos Györgyi fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkárt is, néhány napja pedig lemondott Bencsik János. Sajtóhírek szerint Fellegivel sem volt felhőtlen a viszonya, ráadásul összetűzésbe került Lázár János Fidesz-frakcióvezetővel.

A miniszter távozása pozítívan is értékelhető Fidesz-közeli forrásunk szerint, hiszen Fellegi számára sikertörténet lehet a három hónapos IMF-es megbízatás, ennek lejártával pedig időszerűvé válhat a Mol élén hosszabb ideje valószínűsített vezetőváltás. Ám jogos lehet az a fideszes értékelés is, hogy három hónapos feladatért nem szokás négyéves megbízatásról lemondani. És az is, hogy az NFM munkája az elmúlt időszakban erős ellenszélben folyt. Máig nem került helyére a kapcsolt energiatermelés támogatása, ahogy a megújulóké sem, nem jutottak olcsó gázhoz a lakossági piac ellátói, a megújult közöségi közlekedésnek, közlekedési holdingnak pedig a nyoma sincs, még a költségvetésben sem.
Elég nyitott, milyen lehet a Fellegi utáni NFM. Sem szakmai, sem politikai körből nem merült fel alkalmas utód neve a miniszter és két államtitkára helyére. Erősek az aggályok, hogy az új vezetés nem fogja az eddigi lendülettel erőltetni a szakmailag előremutató stratégiák megvalósítását, hanem fejet hajt a politikának, behódol a miniszterelnökre nagyobb befolyással bíró csoportok akaratának.

Bizonytalan külkapcsolatok

Fellegi Tamás egyik fő tárgyalási terepe volt Kína: Ven Csiapao kínai miniszterelnök budapesti látogatásán közölte, hogy országa magyar állampapírokat vesz majd, aztán Fellegi októberben részleteket nem említve jelentette ki, hogy ez megtörtént. Novemberben Fellegi Kínába utazott, több bank és vállalat, köztük a kínai jegybank, a kínai fejlesztési bank és a kínai vasúttársaság képviselőivel tárgyalt. A konzultációk során újra elhangzott, hogy Kína továbbra is vesz magyar állampapírokat, de összeget ismét nem említettek. Biztosnak látszik az is, hogy a Liszt Ferenc repülőteret a főváros belső részeivel összekötő vasutat kínai beruházásból építik ki, és az ígéretek szerint egymilliárd eurós projektlistát dolgoztak ki a hazai kínai beruházásokról.
Oroszországgal jellemzően a Déli Áramlat kiépítéséről, „aktuális gázpiaci kérdésekről” tárgyalt a miniszter, legutóbb pedig a tárca arról adott ki közleményt, hogy Indiával is együttműködésre törekednek.

Malév: csak részeredmények

A kormányváltás óta az NFM nem tudta megnyugtatóan rendezni a Malév helyzetét, csupán részeredményeket ért el. Ilyen az, hogy az orosz kisebbségi tulajdonosokkal sikerült abban megállapodni, hogy nem akadályozzák meg a cég eladását, kudarc viszont, hogy nem vezetett eredményre a kínai Hainan Grouppal történt hosszas egyeztetés a Malév átvételét, vagy egy új nemzeti légitársaság elindítását illetően. Jelenleg EU-s partnerekkel folytatnak előrehaladott tárgyalásokat, de az idő szűkös: a jövő év első felében rendelheti el az Európai Bizottság, hogy a Malév visszafizessen mintegy 100 milliárd forintot, ami bizonyosan pénzügyi szakadékba lökné a céget.