GKI: Krízis alakulhat ki, csökken a jövedelmünk jövőre

Az elmúlt hónapokban a folyamatok ezt az előrejelzést igazolták. A GKI értékelése szerint a magyar gazdaság zsákutcába jutott, valódi gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Az IMF-megállapodásnak nincs alternatívája. Annak esetleges elmaradása (elhúzódása) ugyanis a rendkívül negatív nemzetközi piaci reakciók miatt közvetlen fizetésképtelenségi veszéllyel járna – írja a GKI elemzése.

Emellett már az IMF-fel folytatott tárgyalások sikeres elkezdéséhez is elkerülhetetlen a változtatás, a hitelesség, a bizalom javítása, s a piacgazdasági elvekhez való visszatérés. 2012-re azonban ez is csak a most prognosztizált 1,5 százalékosnál is mélyebb visszaesés elkerüléséhez lesz elegendő, a pénz- és működőtőke bizalmának visszaszerzése legjobb esetben is csak 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket

Az IMF-fel való tárgyalások bejelentésének azonnali kedvező pénzpiaci hatását szinte pillanatok alatt semmivé tette a kormány kiállása eddigi gazdaságpolitikája mellett, ami a folyamatok meg nem értésére vagy az elhatározást hiteltelenítő kettős beszédre utalt. Ezt követően a magyar gazdaság leminősítése tovább gyengítette a forintot, s rontotta Magyarország amúgy is negatív nemzetközi megítélését – írja a GKI elemzése.

A gazdaságpolitika eddigi céljai közül szinte egy sem teljesül:

1. Az eredetileg abszolút prioritásként megjelölt gazdasági növekedés már fél év elteltével háttérbe szorult, a gazdasági fejlődés nem gyorsul, sőt 2012-ben körülbelül 1,5 százalékos recesszió lesz. A régióhoz képest további leszakadás történik. A költségvetés 2011-ben legalább a GDP 3százalékának megfelelő mértékű lazítást (jövedelemnövelést) hajt végre, s ennek ellenére is csak 1,5százalékkal nő a GDP.

2. A foglalkoztatás nem nőtt, a munkanélküliség nem csökkent. Az elképzelések 2012-ben is kimerülni látszanak a töredék-munkaidőben végzett, inkább csak papíron javulást jelentő közmunka-programok tervezeteiben.

3. Az új fő prioritásként 2011 tavaszán kijelölt államadósság csak egyszeri államosítás (magán-nyugdíjpénztár) nyomán csökkent, ráadásul ezt a forint gyengüléséből eredő adósságnövekedés már meghaladta. Nem jöttek létre a tartós adósságcsökkenés feltételei.

4. A Széll Kálmán tervben előirányzott reformok részben papíron maradtak, részben viszont a tabuk - például a tandíj és vizitdíj - érinthetetlensége miatt a szolgáltatások minőségét rontó, társadalmilag igazságtalan, esetenként költségtérítést is igénylő rendszerek kialakítása kezdődött meg. Az államosítás jelszava mögött megbújó valóságos célok és előnyök teljesen homályosak.

5. A működőtőke egyre inkább nem befelé jön az országba, hanem kifelé menekül a széles körben bevezetett különadók és az átláthatóság hiánya miatt.

6. A nagyarányú adócsökkentés és egyszerűsítés jelszava 2010 és 2012 között a valóságban nagyarányú adóátrendezéssé torzult, sőt már az adóemelések mértéke a nagyobb. Az állam túlterjeszkedik, tényleges lehetőségeinél többet ígér (amit viszont gyakran nem tart be!).

7. Az ország nemzetközi versenyképessége és megítélése nem hogy nem javul, hanem határozottan romlik, súlyos bizalomvesztés érzékelhető.

A 2012-es évi költségvetés pénzügy-politikai fordulatot jelent, erős restrikció valósul meg. Az egyenlegjavulásnak azonban csak kevesebb, mint egyharmada származik strukturális, reformjellegű intézkedésekből. A restrikció fő eszköze az adóemelés, de a kiadások általános visszafogásának is fontos szerepe van. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt legalább 200-250 milliárd forintos feszültség valószínű, aminek felét fedezhetik a tartalékok. Így további intézkedések nélkül a hiány mintegy 250 milliárd forinttal haladná meg a tervezett szintet, s 3,5százalékot közelítő deficit alakulna ki. A költségvetési törvény 2012-re 2,5százalékos ESA hiányt céloz meg, s várhatóan ez - esetleg egy ennél kicsit magasabb szám - képezheti az IMF-megállapodás alapját is.

A GKI megítélése szerint az előkészítés  alatt lévő, illetve a megállapodás alapján megvalósítandó évközi intézkedésekkel végül 2,9 százalék körüli hiány várható. Ez azonban a GDP csökkenése mellett nem elegendő az államadósság mérsékléséhez. A 2012. évi államadósság valószínűleg a GDP 84 százaléka körül, vagyis a 2010-11. évi felett fog alakulni.

A kormány 2012-ben folytatja az szja-reformot, s teljesen megszűnik az adójóváírás intézménye, továbbá 1 százalékponttal, 8,5 százalékra emelkedik az egészségbiztosítási járulék mértéke. A fenti hatások összességében - változatlan bruttó esetén - a nettó bér közel 11 százalékos csökkenését okozzák. A versenyszféra számára 5 százalékos „béremelési ajánlást” fogalmazott meg a kormány, ami a vállalatok terheinek még a kilátásba helyezett adókedvezmény esetén is jelentős, gyakran elviselhetetlen emelkedését jelenti. Szigorodnak a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabályok is.

Ez sok céget arra ösztönözhet, hogy a béremelést e juttatások csökkentésével ellensúlyozza. A költségvetési szférában fenn kívánják tartani a kompenzációs rendszert, hogy 2012-ben se csökkenjen senkinek a havi nettó jövedelme, ennek megvalósíthatósága azonban az újabb kiadáscsökkentési igények miatt kétséges. A GKI a számos bizonytalansági tényezőre tekintettel 2012-ben a bruttó keresetek évi 3-3,5 százalék körüli növekedését prognosztizálja, vagyis arra számít, hogy a cégek jelentős része nem tudja teljesíteni a kormányzati irányelvet, illetve különböző trükkökkel - például formálisan hatórás foglalkoztatás - bújik ki a minimálbér-emelés követelménye alól. Ez a nettó keresetek 1-1,5 százalék körüli emelkedését s a reálkeresetek mintegy 3,5 százalékos csökkenését jelentené.

A reáljövedelmek a reálbéreknél valamivel kevésbé, 3 százalék körüli mértékben csökkennek, mivel a szociális juttatások ugyan jelentősen veszítenek értékükből, s visszaesnek a vállalkozói jövedelmek is, de a nyugdíjak reálértéke változatlan szinten marad, s feltehetőleg növekednek a szürke jövedelmek. A megtakarítások alakulása nagyon bizonytalan. A kormány és a Bankszövetség megállapodása 2012-ben csaknem 200 milliárd forinttal csökkentheti a devizahitelesek terheit, ami így kisebb lesz a 2011. évinél. Ugyanakkor a lakosság megtakarítási hajlandósága erős, a fogyasztók óvatossága tartós marad. A lakossági fogyasztás 2,5 százalék körüli, tehát a reáljövedelmeknél kisebb mértékű csökkenése várható.

A banki hitelezés keresleti és kínálati oldalról is leépül. A bankok egyre inkább nem akarnak és nem tudnak hitelezni, ezt a tendenciát csak fékezni tudja a kormánnyal kötött megállapodás. A lakosság kerüli a hitelfelvételt, a vállalatok elhalasztják beruházásaikat és így hitelkeresletüket. Kérdéses, hogy az anyabankok hajlandók lesznek-e veszteséget termelő, teljesen bizonytalan szabályozási környezetben működő bankokban tőkét emelni, vagy a hitelek további leépítésével érik el a kívánt arányokat.

Az infláció a szűkös vásárlóerő ellenére és a kormányzati adó- és áremelések hatására 2012-ben éves átlagban 5 százalék, az év végén 4,5 százalék lesz. A forint árfolyama és a jegybanki alapkamat nagymértékben függ az IMF-fel történő megállapodás előrehaladásától, ennek keretében a bankokkal való kiegyezés és a végtörlesztés 2012-es lezárásának mikéntjétől, a költségvetéssel kapcsolatos döntésektől. Nagy árfolyam-ingadozások mellett 2012-re 290 forintos átlagos euró-árfolyam várható. Eközben 2012 elején az alapkamat 7-7,5 százalékra emelése valószínű. A második félévben már 280 forint közelébe süllyedhet az árfolyam, az év végére (kedvező esetben) 7 százalékos alapkamat várható.

A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet, akár krízis is kialakulhat – zárul az elemzés.