Már két minősítőnél vagyunk bóvliban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Szerda este gyors egymásutánban történtek az események a magyar gazdaságban: először az origo közölte, hogy leminősíthetik, méghozzá rögtön két kategóriával Magyarország adósságbesorolását. A portál tudni vélte, hogy a Fitch lép hamarosan, és ezt már közölte is a kormányzattal. Épp csak megjelent a minősítőintézet és a kormányzat cáfolata, és kicsit helyreállt a megrántott forint, amikor kiderült: valóban bóvliba vágták hazánkat, csak épp nem onnan jött a hír, ahonnan számíthattunk rá: a Standard & Poor’s közölte, hogy BBB mínusz/A3-ról egy fokozattal, BB plusz/B-re módosította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság besorolását, amelyre további leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást adott. Ezzel és a Moody’s novemberi döntésével a magyar adósság már két nagy hitelminősítőnél van a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriában.
A forint a leminősítés hírére még szerda este hirtelen gyengült, 300-as eurónkénti árfolyamról 307 környékére, éjjel, illetve tegnap reggel a 308-as szintet is megjárta, azután azonban egész nap kitartott a 307-es árfolyam körül.
A feketelevest napközben így nem a hazai fizetőeszköz szolgáltatta, hanem a 12 hónapos diszkontkincstárjegy-aukció: csaknem 8, egészen pontosan 7,91 százalékos átlagos hozammal keltek el a papírok, ez 62 bázispontos emelkedés a legutóbbi aukció óta, és 58 bázisponttal van a kalkulált másodpiaci referenciahozam felett. A tízéves kötvények hozama a másodpiacon 42 bázispontot emelkedett., 9,39 százalékra, a CDS-felár pedig 33 egységnyi emelkedéssel, 604 bázispontra ugrott.
Rendkívüli jegybanki kamatemelésre ugyanakkor nem számítanak az elemzők. Barta György, a CIB vezető közgazdásza szerint a forint reakciója visszafogott volt, a piac már korábban beárazta a negatívumok egy jelentős részét, az elvárt kockázati prémium megugrása eddig nem volt kiemelkedő. „Ha azonban a kormány továbbra is rugalmatlan marad a jegybanktörvényt és általában az IMF–EU kifogásait illetően, a CDS-jegyzésár egy mostaninál is magasabb szinten rögzülhet, a hozamok megugrása tartósnak bizonyulhat” – vélekedett, hozzátéve: mindez újabb aukciók lefagyásához vezethet, ami már erőteljesebb nyomást helyezne a hazai gazdaságpolitika irányítóira.
Az államkincstár szerint nem kell pánikra számítani: Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese közlése szerint a jövő évi finanszírozási terv készítésénél azzal számoltak, hogy 2012-ben olyan lesz a befektetői hangulat, mint az idén. A leminősítésről úgy vélekedett, hogy a magyar állampapírok vásárlói felkészültek a hitelek kockázati rontására, és az itt befektetőkre az jellemző, hogy vállalják a magasabb kockázatot a nagyobb hozam reményében. „Nem gondoljuk, hogy pánikszerű eladás lesz a piacon, mint ahogy a Moody’s lépése után sem következett be” – mondta.
Csermely Ágnes, az MNB elemzési igazgatója is hasonlóképp vélekedett: „Úgy tűnik, a piac nagy része már beárazta a leminősítést, ezért visszafogott volt a reakció.”. A monetáris tanács a kockázati felár romlása esetére további szigorítást helyezett kilátásba.
A kincstár bízik az adósságok piaci alapú és rugalmas finanszírozásában. Terveik szerint jövőre 7 százalékkal mérséklődik a bruttó kibocsátás, az összeg 4589 milliárd forint lesz. Ennek 69 százaléka forint, a többi devizakibocsátás. A tervezett nettó finanszírozási igény 674 milliárd, a nettó piaci kibocsátás pedig várhatóan 643 milliárd forint lesz, ez a kincstár közlése szerint jelentős lépés a teljes piaci finanszírozás felé. A devizakibocsátás a lejáró 4,8 milliárd eurónyi adósság kifizetésének finanszírozását fedezi, forrásbevonás nem várható. A kibocsátásokkal vélhetően megvárják az IMF-tárgyalások lezárását. Az idei központi államadósság év végén 20500 forint lehet, ha a forint-euró árfolyam 300 lesz. Ez 450-500 milliárd forintos növekedést jelent egy év alatt.
Az Standard & Poor’s indoklása
Továbbra is gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága, változtatások gyengítették Magyarország intézményrendszerének hatékonyságát. Példa erre a jegybanktörvény tervezete: a jegybanki alelnökök kinevezési joga, amely jelenleg az MNB elnökét illeti, a kormányra ruházódna át, emelkedne az alelnökök és a monetáris tanács tagjainak száma. Az elmúlt egy évben hozott intézkedések, például a különadók, hátráltathatják a gazdasági növekedést, csökkent a bankok hitelezési, illetve a vállalatok beruházási készsége. A likvid eszközök kiszűrésével számolt küladósság továbbra is magas, a magán-nyugdíj-pénztári eszközök átirányítása nem javította a magyar közfinanszírozás állapotát.A magyar kormány álláspontja A döntés nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól. Két hete az S&P az Európai Unió 15 országát tette negatív figyelőlistára, a mostani döntés nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása. Az érvek, például a szektorális különadókról, külső eladósodottságról nem hordoznak új információt. 2011-ben többlettel zár a költségvetés, 2012-ben egyedi intézkedések nélkül sikerül 3 százalék alá szorítani a hiányt. Az alacsony hiányszint hozzájárul az államadósság fokozatos csökkenéséhez, folytatódik az adósságráta mérséklődése.-->
