Már nem jönnek a német cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre nagyobb aggodalommal és kétkedéssel szemlélik a hazánkban letelepedett német befektetők a kormány gazdaságpolitikáját – derült ki tegnap az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen lezajlott háttérbeszélgetésen, amelyen magyarországi érdekeltségekkel rendelkező német invesztorok érdek-képviseleti szerveinek vezetői, az egyetem professzorai és jogászok mondták el véleményüket a hazai befektetési környezetről.
A nevük elhallgatását kérő résztvevők közül a legtöbben azt kifogásolták, hogy Magyarországon problémák vannak a jogbiztonsággal. „Amikor külföldi konferencián veszek részt, először mindig azt tudakolják, hogy jogbiztonság van-e még Magyarországon. 2010 tavaszáig soha senki nem tette fel nekem ezt a kérdést” – mondta az egyik jogi iroda vezetője, aki több mint tíz éve él hazánkban.
A kifogások között említették például a csupán egyes szektorokra kivetett, „főleg német vállalatokat sújtó” válságadókat, valamint az „ad hoc jellegű”, kiszámíthatatlan és nem elég átgondoltnak tűnő törvényhozást, amely megnehezíti a cégek számára az előretervezést. Az egyik befektető példaként említette a plázastopot, amely nyomán kár érte azokat az ingatlanfejlesztőket, akik néhány éve abban a reményben vásároltak ingatlant, hogy ott bevásárlóközpont épül majd. Kritizálták azt a jelenséget is, hogy „minden kormányváltásnál kicserélődik a fél államapparátus”. Ez nemcsak sok pénzbe kerül, de a kompetencia hiánya miatt sokszor nehézkessé teszi az ügyintézést. Hibaként rótták fel a kormánynak, hogy nem vagy nem eleget kommunikál a befektetőkkel. Mindezek miatt a még nem letelepedett német cégek többsége ma vonzóbbnak találja a környező országokat, és kivár a magyarországi beruházással. A már jelen lévő vállalatok némelyike leépít, kivonulásuk azonban egyelőre nem várható: „Lehet, hogy néhány kicsi elmegy, de a nagyok maradnak. Mi hoszszú távra tervezünk” – mondta a Világgazdaság kérdésére az egyik érdek-képviseleti szerv vezetője. A jelenlévők nagyobb kiszámíthatóságot és a jogbiztonság mielőbbi megszilárdítását várják a politikától, és hogy a teher elosztásába a gazdaság egészét vonják be.
Volt, aki pozitívumokat is említett, például a korai nyugdíjazás szigorítását és a munkára ösztönző politikát. Az is tény, hogy a kabinet bőkezűen támogatta a Magyarországon letelepedő vagy bővítő német cégeket: a kecskeméti Mercedes-beruházást például több mint 22 milliárd forinttal segítik. A már itt lévők befektetési kedvét jelzi az is, hogy az Árkád II. bevásárlóközpont építése ősszel indult el, teljes egészében német tőkéből.
A német gazdaságtól függünk leginkább
A német cégek 300 ezer embernek adnak munkát hazánkban, Németország pedig a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar exportnak az értékét tekintve mintegy negyede irányul Németországba, az importunkból pedig ugyanekkora szeletet hasítanak ki az ottani vállalatok. Erős exportfüggőségünk miatt hazánkat is sújtja, hogy a német növekedés jövőre kisebb lesz a vártnál. A Bundesbank előrejelzése alapján az ottani gazdaság jövőre 0,6 százalékkal növekedik az ez évre várt 3,0, valamint a tavalyi 3,6 százalék után, és 2013-ra is csupán 1,8 százalékos pluszt jósolnak.
