Jogi kérdéseket vet fel az egyházügyi törvény változása, a jogszabályból ugyanis nem következik egyértelműen, hogy a jelenleg még egyházként működő szervezetek január elsejétől milyen feltételekkel és milyen formában működtethetik tovább szociális intézményeiket. A törvényt jegyző kormányoldal szerint aggodalomra nincs ok, ám az érintett vallási közösségek attól tartanak, hogy kifutnak az időből.
„Az Alkotmánybíróság döntése még változtathat a jelenlegi viszonyokon, ám ha minden marad az eddigiek szerint, akkor felmerül a kérdés, hogy milyen jogalanyisággal folytathatjuk a tevékenységünket január elsejétől. Jelenleg ugyanis ezen a téren abszolút jogbizonytalanság van” – mondta el a Világgazdaságnak Hites Gábor. A Keresztény Advent Közösség elnöke hozzátette: a hozzánk hasonló szervezetek az új egyházügyi törvény szerint nem lesz a továbbiakban egyházak, ám nem világos, hogy akkor mik lesznek. Nem automatikus például az egyesületté alakulásuk. A jogszabály ugyan lehetőséget ad a jogutódként való működésre, ám ennek lépései ma még nem tisztázottak.”
A jogi bizonytalanságok mellett anyagi hátrányba is kerülnek az új egyházügyi törvényből kimaradt vallási közösségek. Az ilyen szervezetek közül nem egy ugyanis szociális intézményeket is fenntart. A jövőben azonban ilyen jellegű működésükhoz csak az állami normatíva összegét kapják meg, az egyházaknak járó kiegészítő támogatást nem. A jelenleg éppen átdolgozás alatt álló költségvetési törvény az idősotthonoknak évente 635 650 forintot, a nevelőszülői hálózatoknak 739 ezer forintot, hajléktalanmelegedőkhöz 206 100 forintot, míg a szenvedélybetegek rehabilitációjára 710 650 forintot rendel fejenként állami normatíva címén. Az egyházaknak járó kiegészítés ezen összegek 94,5 százaléka, vagyis az egyházaknak már nem minősülő szervezetek jövőre ilyen bevételeik közel felét veszíthetik el. Ez sok esetben az általuk fenntartott szociális intézmények végét jelentheti.
